73 ezer diákot várnak a szombati felvételire, sok középiskola szigorú Covid-szabályokkal készül

Majdnem 73 ezer diák írja meg a központi felvételit szombaton. Járványügyi szempontból nem túl jó időpontban, hiszen az elmúlt napokban szinte az összes iskolában megugrott a koronavírus-fertőzöttek és a karanténban lévők száma. A gimnáziumok és a technikumok zöme szigorú szabályokkal készül a vizsgára: van, ahol több turnusban engedik be a diákokat az épületbe, ahol lázmérés és kézfertőtlenítés vár rájuk, máshol még a teszteket is „Covid-biztos” módszerrel szedik be a gyerekektől.

  • Szabó Fruzsina

„Aki teheti, tartsa otthon a gyerekét a felvételit megelőző napokban, ezzel is csökkentve a fertőzésveszélyt” – ezt a tanácsot adta a középiskolai felvételire készülő diákok szüleinek néhány nappal ezelőtt a Civil Közoktatási Platform. Nem véletlenül: járványügyi szempontból kifejezetten rossz pillanatban lesz a szombati központi írásbeli, amelyre majdnem 73 ezer általános iskolást várnak. Az Eduline-hoz érkező információk szerint nagyot ugrott a koronavírus-fertőzöttek száma az iskolákban, egyre több diák kerül karanténba, sőt több intézmény teljes egészében bezárt egy vagy két hétre.

A különböző szülői fórumokra érkező kommentek alapján egyértelmű: sokan valóban nem engedik iskolába felvételiző gyerekeiket ezen a héten. Több iskolában az igazgatók és az osztályfőnökök is partnerek ebben, a nyolcadikosokat „elengedik” erre a pár napra, más szülők azonban kénytelenek orvosi igazolást kérni. A Civil Közoktatási Platform szerint egyébként más óvintézkedéseket is érdemes tenni, például a sebészi és a textilmaszknál jóval nagyobb védelmet nyújtó ffp2-es maszkot venni a vizsgázóknak.

Tíz diák egy teremben

Az Oktatási Hivatal nem küldött egységes „járványügyi szabályzatot” a felvételit megszervező több mint 540 középiskolának, csak annyit közöltek, hogy egy teremben legfeljebb tíz diák vizsgázhat, a padokat pedig úgy kell elhelyezni, hogy legalább másfél méteres távolság legyen az írásbelizők között. Minden másról – mérik-e a diákok testhőmérsékletét, tesznek-e ki plusz kézfertőtlenítőket, kell-e maszkot viselni a teszt megírása közben – az iskolaigazgatók döntenek.

A legtöbb iskolában mindenesetre szigorú szabályokat hoztak, a szülők például szinte sehol nem kísérhetik be a gyerekeket az épületbe (ehhez egyébként is védettségi igazolványra lenne szükségük), sőt néhány gimnázium arra kérte őket, hogy ne közvetlenül a bejárat előtt várakozzanak, így elkerülhetik a csoportosulást.

Az iskolák egy része azzal is próbálja minimalizálni a fertőzésveszélyt, hogy az összes bejáratot megnyitják. Az újpesti Babits Mihály Gimnázium egyik bejáratát csak a nyolcadikosok használhatják, a negyedikes felvételizők egy másik kapun mehetnek be az iskolába. A Városmajori Gimnáziumban írásbelizőknek több bejáratot jelöltek ki, a tatabányai Árpád Gimnáziumba pedig több „turnusban” engedik be a diákokat, a tízkor kezdődő vizsgára a nyolcadikosok 9:10-től, a hatodikosok 9:25-től érkezhetnek. A budapesti Könyves Kálmán Gimnáziumban az iskola udvarán tartják a gyülekezőt,  „tekintettel a nagyon magas létszámra három közeli épületben lesz a vizsga, a felvételizőket a gimnázium diákjai fogják a vizsgaterembe kísérni” – írják, hozzátéve, hogy a szülőknek a vizsga kezdetekor az udvart is el kell hagyniuk.

Kell maszk? Nem kell maszk?

Gyakorlatilag az összes középiskolában mérik az írásbelire érkező gyerekek testhőmérsékletét, akiknek még a bejáratnál fertőtleníteniük kell a kezüket, és ekkor ellenőrzik azt is, van-e mindenkin maszk.

Viszont a maszkviselési szabályokban vannak különbségek. A közösségi terekben, a folyosókon, a mosdóban maszkot kell viselni – ezt az összes középiskola előírja, de van, ahol a feladatsorok kitöltése közben nem kötelező.  „A védőmaszk viselése az írásbeli vizsga alatt nem kötelező, de ajánlott” – írja például az Újbudai József Attila Gimnázium. Hasonló a szabály a debreceni Fazekas-gimnáziumban, ahol a dolgozatokat is egyenként, sorban állás nélkül adhatják le a diákok. A budapesti Eötvös József Gimnázium oldalán azt írják, „az iskola egész területén kötelező a diákoknak is a maszk viselése. A dolgozatok megírásakor azonban az, akit ez nagyon zavar, írhat maszk nélkül, de ha valaki elhagyja a helyét akár írás közben, akár szünetben, annak a maszkot fel kell vennie. A tanárok a termekben maszkban lesznek”.

Máshol szigorúbb a szabályzat, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban például külön felhívják a diákok figyelmét arra, hogy náluk az egész vizsga ideje alatt maszkot kell viselni, a termeket pedig szellőztetik a magyar- és a matekvizsga között. Hasonlóak a szabályok többek között a kecskeméti Katona József Gimnáziumban, ott „belépéstől a távozásig” kell a maszk, ahogy a Pasaréti Szabó Lőrinc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában és Gimnáziumban, a békéscsabai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikumban, a budapesti Vásárhelyi Pál Technikumban, a pécsi egyetem Babits-gimnáziumában is.

Idén is lesz „pótpótnap”

Akárcsak 2021-ben, idén is két plusz vizsgaidőpontot hirdetnek a középiskolák azoknak a diákoknak, akik a január 22-i vizsgára betegség vagy más „alapos ok” miatt nem tudtak elmenni. Az első ilyen időpont január 27-én lesz, a második pedig február 4-én – ez utóbbin azok vehetnek részt, akik igazoltan koronavírus-fertőzöttek voltak, vagy igazoltan hatósági házi karanténba kerültek, esetleg egyéb „rendkívüli, önhibájukon kívüli, elháríthatatlan” ok miatt nem tudtak elmenni az első két írásbelire.

Minderről egyébként külön kérelmet kell írni – csatolva a pozitív teszteredményt vagy a karanténról szóló igazolást -, és azt a vizsgát szervező középiskola igazgatójának kell benyújtani.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.