Két pótnap is lesz a középiskolai felvételin, de külön igazolásra lesz szükségük a diákoknak

Idén is két pótvizsgát szerveznek azoknak, akik nem tudnak elmenni a január 22-i középiskolai felvételire. Mutatjuk milyen feltételekkel vehettek részt a második vagy a harmadik vizsganapon.

  • Eduline

Most szombaton, azaz január 22-én tarják a középiskolai felvételi írásbeli vizsgáját. Aki ezen nem tudott részt venni, 2022. január 27-én 14 órától a pótvizsgán megírhatja a tesztet.

Pótló írásbeli vizsgát viszont csak azok írhatnak, akik a január 22-i időponton "alapos ok" miatt nem tudtak részt venni. A vizsgázóknak indoklással alátámasztott írásos kérelmet kell benyújtaniuk, ennek elfogadásáról az írásbelit szervező iskola igazgatója dönt. Az Oktatási Hivatal tájékoztatójában azt is kiemeli, vizsgaismétlésre nincs lehetőség, mindenki csak egyszer tehet azonos típusú központi írásbeli vizsgát - azaz ha rosszul sikerül a január 22-i vizsga, nem lehet újra nekifutni.

Az is nagyon fontos, hogy a pótvizsgát is csak az az intézmény szervezheti meg, ahova a központi írásbeli vizsgára jelentkeztetek, tehát idő közben nem válthattok intézményt.

De mi van, ha valaki nem tud elmenni a pótvizsgára?

A járványhelyzet miatt tavaly óta egy második pótnapot is biztosítanak, ez idén február 4-én, 14 órakor lesz.

A központi írásbeli második pótnapján csak azok vehetnek részt, akik igazoltan koronavírus-fertőzöttek voltak, vagy igazoltan hatósági házi karanténba kerültek, vagy egyéb "rendkívüli, önhibájukon kívüli, elháríthatatlan ok" miatt sem a vizsgán, sem annak pótnapján nem tudtak megjelenni. Természetesen erről is kérelmet, igazolást kell írni, és azt a vizsgát szervező iskolának kell benyújtani A kérelmeket az iskola igazgatója bírálja el.

Az is nagyon fontos, hogy a fenti kérelem (ennek formai és tartalmi követelményeire nem tér ki a minisztériumi tájékoztató) benyújtásának határideje 2022. január 28., 16 óra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.