Középiskolai felvételi: hány pontot ér a szombati írásbeli vizsga?

Szombaton tartják az idei középiskolai felvételiket, így azoknak a diákoknak, akiknek leendő középiskolája előírta, írásbeliznie kell matekból és magyarból. Mutatjuk, pontosan mennyit nyom a latban a hétvégi feladatlap.

  • Csik Veronika

A felvételin a középfokú iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket:

  • vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe,
  • vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát,
  • vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit.

A vizsga és a szóbeli

Az írásbeli a felvételin az összpontszám legalább 50 százalékát adja. Az iskola dönthet úgy is, hogy vagy csak a magyar nyelvből, vagy csak a matematikából tett írásbeli eredményét számítja be, ebben az esetben ez a vizsga adja majd az összpontszám minimum 50 százalékát. Ha egy iskola szóbelit is szervez, annak az eredménye az összpontszám maximum 25 százalékát jelentheti.

Ha a középiskola helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használt, az erre kapott pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 százaléka lehet, a fennmaradó legalább 50 százalékot pedig a matekos feladatsor megoldása alapján kell számítani.

Hány pontot lehet szerezni a vizsgán? A magyar- és a matekvizsga feladatlapja is 50-50 pontot ér.

A tanulmányi pontok

Tanulmányi eredménynek csak a bizonyítványban, ellenőrzőben szereplő osztályzatot tekintik, nem számítanak a nyelvvizsgák, a tanulmányi versenyek, a sportversenyek, illetve a magatartás és a szorgalom értékelése sem. Egyébként az adott iskola szabadon dönthet arról, hogy milyen tantárgyak osztályzataiból számol pontokat – az erre vonatkozó információkat megtaláljátok az intézmények oldalán, az októberben közzétett felvételi tájékoztatókban.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.