Középiskolai felvételi: hány pontot ér a szombati írásbeli vizsga?

Szombaton tartják az idei középiskolai felvételiket, így azoknak a diákoknak, akiknek leendő középiskolája előírta, írásbeliznie kell matekból és magyarból. Mutatjuk, pontosan mennyit nyom a latban a hétvégi feladatlap.

  • Csik Veronika

A felvételin a középfokú iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket:

  • vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe,
  • vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát,
  • vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit.

A vizsga és a szóbeli

Az írásbeli a felvételin az összpontszám legalább 50 százalékát adja. Az iskola dönthet úgy is, hogy vagy csak a magyar nyelvből, vagy csak a matematikából tett írásbeli eredményét számítja be, ebben az esetben ez a vizsga adja majd az összpontszám minimum 50 százalékát. Ha egy iskola szóbelit is szervez, annak az eredménye az összpontszám maximum 25 százalékát jelentheti.

Ha a középiskola helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használt, az erre kapott pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 százaléka lehet, a fennmaradó legalább 50 százalékot pedig a matekos feladatsor megoldása alapján kell számítani.

Hány pontot lehet szerezni a vizsgán? A magyar- és a matekvizsga feladatlapja is 50-50 pontot ér.

A tanulmányi pontok

Tanulmányi eredménynek csak a bizonyítványban, ellenőrzőben szereplő osztályzatot tekintik, nem számítanak a nyelvvizsgák, a tanulmányi versenyek, a sportversenyek, illetve a magatartás és a szorgalom értékelése sem. Egyébként az adott iskola szabadon dönthet arról, hogy milyen tantárgyak osztályzataiból számol pontokat – az erre vonatkozó információkat megtaláljátok az intézmények oldalán, az októberben közzétett felvételi tájékoztatókban.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.