Január 22-én tartják a központi írásbeli felvételit a középiskolák. A Civil Közoktatási Platform szerint megint magukra maradtak a szülők és a diákok.
Évről-évre 50-60 ezer diák írja meg a központi írásbeli felvételit. Ez 5-600 iskolát és számos tanárt, iskolai dolgozót és önkéntes diákot érint, a vizsgára készülő negyedikesekről, hatodikosokról, nyolcadikodokról nem is beszélve - összegzi a hétvégi vizsgák forgatókönyvét a Civil Közoktatási Platform (CKP). Kiemelik, a tesztekre épülő középiskolai felvételi eljárás a szakirodalom szerint eleve rossz gyakorlat a több szempontból is kontraszelektív jellege és a fokozott stresszhelyzet miatt. Az írásbeli felvételi nagy terhet ró a diákokra mentálisan is - teszik hozzá.
Arról nem is beszélve, hogy a járvány az eleve súlyosan forráshiányos, működési zavarokkal terhelt iskolarendszert még nehezebb helyzetbe hozta, a meglévő társadalmi különbségeket elmélyítette, és tovább növelte az esélyegyenlőtlenséget. A szervezet úgy véli, "az oktatásirányítás a rendkívüli helyzetben ismét magukra hagyta a gyerekeket, a pedagógusokat és a szülőket".
Pótnap van, de kötelező maszkviselés nincs
A felvételire vonatkozó, járvánnyal kapcsolatos miniszteri határozat rendelkezik arról, hogy a rendes pótnap mellett további egy pótnapot biztosítanak a koronavírusos vagy karanténban lévő diákoknak. A megelőzésről azonban nem rendelkeznek, nincs központilag előírt kötelező maszkviselés és ingyenes tesztelés sem. Az idei felvételin érvényes szabályokról itt írtunk.
Éppen ezért a CKP arra kéri a szülőket, hogy aki teheti, tartsa otthon a gyerekét a felvételit megelőző napokban, ezzel is csökkentve a fertőzésveszélyt. Azt is kérik, hogy csak egészséges gyerekeket engedjenek el az írásbeli felvételire. Ha módjukban áll - sajnos nincs kötelező és díjmentes tesztelés -, teszteljék a gyerekeiket. Azt is nagyon fontosnak tartják, hogy
a felvételizők és minden résztvevő viseljen legalább FFP2-es maszkot.
Nincsenek jó helyzetben az iskolák
Az Eduline-hoz egyre több általános és középiskolából érkeznek olyan hírek, hogy a téli szünet utáni második héten megugrott az igazolt fertőzött diákok száma – sok helyen egyszerre több osztály volt kénytelen átállni digitális oktatásra. Számítani lehetett rá. Már december végén egyértelmű volt, hogy a koronavírus-járvány ötödik hulláma januárban elindul, ráadásul ezt már a jellemzően enyhébb tüneteket okozó, de az eddigi változatoknál sokkal gyorsabban terjedő omikron okozza majd. A diákok átoltottsága pedig nem elég nagy ahhoz, hogy az iskolákban ne terjedjen a vírus – az 5-18 évesek harmada egy, negyede pedig két oltást kapott eddig.
Van olyan budapesti gimnázium, ahol a következő két hétben csak online tanítanak majd, máshol több mint ötven diák és tanár tesztje lett pozitív a múlt héten. A januárra-februárra tervezett nyílt napok szinte mindenhol elmaradnak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
