Január 22-én tartják a központi írásbeli felvételit a középiskolák. A Civil Közoktatási Platform szerint megint magukra maradtak a szülők és a diákok.
Évről-évre 50-60 ezer diák írja meg a központi írásbeli felvételit. Ez 5-600 iskolát és számos tanárt, iskolai dolgozót és önkéntes diákot érint, a vizsgára készülő negyedikesekről, hatodikosokról, nyolcadikodokról nem is beszélve - összegzi a hétvégi vizsgák forgatókönyvét a Civil Közoktatási Platform (CKP). Kiemelik, a tesztekre épülő középiskolai felvételi eljárás a szakirodalom szerint eleve rossz gyakorlat a több szempontból is kontraszelektív jellege és a fokozott stresszhelyzet miatt. Az írásbeli felvételi nagy terhet ró a diákokra mentálisan is - teszik hozzá.
Arról nem is beszélve, hogy a járvány az eleve súlyosan forráshiányos, működési zavarokkal terhelt iskolarendszert még nehezebb helyzetbe hozta, a meglévő társadalmi különbségeket elmélyítette, és tovább növelte az esélyegyenlőtlenséget. A szervezet úgy véli, "az oktatásirányítás a rendkívüli helyzetben ismét magukra hagyta a gyerekeket, a pedagógusokat és a szülőket".
Pótnap van, de kötelező maszkviselés nincs
A felvételire vonatkozó, járvánnyal kapcsolatos miniszteri határozat rendelkezik arról, hogy a rendes pótnap mellett további egy pótnapot biztosítanak a koronavírusos vagy karanténban lévő diákoknak. A megelőzésről azonban nem rendelkeznek, nincs központilag előírt kötelező maszkviselés és ingyenes tesztelés sem. Az idei felvételin érvényes szabályokról itt írtunk.
Éppen ezért a CKP arra kéri a szülőket, hogy aki teheti, tartsa otthon a gyerekét a felvételit megelőző napokban, ezzel is csökkentve a fertőzésveszélyt. Azt is kérik, hogy csak egészséges gyerekeket engedjenek el az írásbeli felvételire. Ha módjukban áll - sajnos nincs kötelező és díjmentes tesztelés -, teszteljék a gyerekeiket. Azt is nagyon fontosnak tartják, hogy
a felvételizők és minden résztvevő viseljen legalább FFP2-es maszkot.
Nincsenek jó helyzetben az iskolák
Az Eduline-hoz egyre több általános és középiskolából érkeznek olyan hírek, hogy a téli szünet utáni második héten megugrott az igazolt fertőzött diákok száma – sok helyen egyszerre több osztály volt kénytelen átállni digitális oktatásra. Számítani lehetett rá. Már december végén egyértelmű volt, hogy a koronavírus-járvány ötödik hulláma januárban elindul, ráadásul ezt már a jellemzően enyhébb tüneteket okozó, de az eddigi változatoknál sokkal gyorsabban terjedő omikron okozza majd. A diákok átoltottsága pedig nem elég nagy ahhoz, hogy az iskolákban ne terjedjen a vírus – az 5-18 évesek harmada egy, negyede pedig két oltást kapott eddig.
Van olyan budapesti gimnázium, ahol a következő két hétben csak online tanítanak majd, máshol több mint ötven diák és tanár tesztje lett pozitív a múlt héten. A januárra-februárra tervezett nyílt napok szinte mindenhol elmaradnak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
