Január 22-én tartják a központi írásbeli felvételit a középiskolák. A Civil Közoktatási Platform szerint megint magukra maradtak a szülők és a diákok.
Évről-évre 50-60 ezer diák írja meg a központi írásbeli felvételit. Ez 5-600 iskolát és számos tanárt, iskolai dolgozót és önkéntes diákot érint, a vizsgára készülő negyedikesekről, hatodikosokról, nyolcadikodokról nem is beszélve - összegzi a hétvégi vizsgák forgatókönyvét a Civil Közoktatási Platform (CKP). Kiemelik, a tesztekre épülő középiskolai felvételi eljárás a szakirodalom szerint eleve rossz gyakorlat a több szempontból is kontraszelektív jellege és a fokozott stresszhelyzet miatt. Az írásbeli felvételi nagy terhet ró a diákokra mentálisan is - teszik hozzá.
Arról nem is beszélve, hogy a járvány az eleve súlyosan forráshiányos, működési zavarokkal terhelt iskolarendszert még nehezebb helyzetbe hozta, a meglévő társadalmi különbségeket elmélyítette, és tovább növelte az esélyegyenlőtlenséget. A szervezet úgy véli, "az oktatásirányítás a rendkívüli helyzetben ismét magukra hagyta a gyerekeket, a pedagógusokat és a szülőket".
Pótnap van, de kötelező maszkviselés nincs
A felvételire vonatkozó, járvánnyal kapcsolatos miniszteri határozat rendelkezik arról, hogy a rendes pótnap mellett további egy pótnapot biztosítanak a koronavírusos vagy karanténban lévő diákoknak. A megelőzésről azonban nem rendelkeznek, nincs központilag előírt kötelező maszkviselés és ingyenes tesztelés sem. Az idei felvételin érvényes szabályokról itt írtunk.
Éppen ezért a CKP arra kéri a szülőket, hogy aki teheti, tartsa otthon a gyerekét a felvételit megelőző napokban, ezzel is csökkentve a fertőzésveszélyt. Azt is kérik, hogy csak egészséges gyerekeket engedjenek el az írásbeli felvételire. Ha módjukban áll - sajnos nincs kötelező és díjmentes tesztelés -, teszteljék a gyerekeiket. Azt is nagyon fontosnak tartják, hogy
a felvételizők és minden résztvevő viseljen legalább FFP2-es maszkot.
Nincsenek jó helyzetben az iskolák
Az Eduline-hoz egyre több általános és középiskolából érkeznek olyan hírek, hogy a téli szünet utáni második héten megugrott az igazolt fertőzött diákok száma – sok helyen egyszerre több osztály volt kénytelen átállni digitális oktatásra. Számítani lehetett rá. Már december végén egyértelmű volt, hogy a koronavírus-járvány ötödik hulláma januárban elindul, ráadásul ezt már a jellemzően enyhébb tüneteket okozó, de az eddigi változatoknál sokkal gyorsabban terjedő omikron okozza majd. A diákok átoltottsága pedig nem elég nagy ahhoz, hogy az iskolákban ne terjedjen a vírus – az 5-18 évesek harmada egy, negyede pedig két oltást kapott eddig.
Van olyan budapesti gimnázium, ahol a következő két hétben csak online tanítanak majd, máshol több mint ötven diák és tanár tesztje lett pozitív a múlt héten. A januárra-februárra tervezett nyílt napok szinte mindenhol elmaradnak.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
