Franciaországban sztrájkkal és tüntetésekkel tiltakoztak csütörtökön a tanárok az új járványügyi intézkedések ellen. Szerintük az új szabályok káoszt okoznak az iskolákban.
Az oktatási tárca csütörtök esti összesítése szerint az általános iskolai tanárok 38,5, a szervezők szerint a 75 százalékuk tartott munkabeszüntetést, az általános iskolák felében nem volt oktatás. A középiskolákban a minisztérium szerint az oktatók negyede, a szervezők szerint 62 százaléka sztrájkolt.
A legfőbb szakszervezet, az SNUipp-FSU által meghirdetett tiltakozást valamennyi pedagógus-szakszervezet, a szülői munkaközösségek és az iskolaigazgatók jelentős része is támogatta, mivel álláspontjuk szerint követhetetlenné váltak a folyamatosan módosuló járványügyi szabályok.
A kormány hétfőn jelentette be, hogy ha egy osztályban egy diák koronavírus-tesztje pozitív, nem kell hazaküldeni az osztályt. Ehelyett a tanulóknak négy nap alatt három otthoni tesztet kell végezniük. A tesztek ingyenesek, de a szülőknek írásban kell az iskolát tájékoztatniuk az eredményekről. Pozitív eredmények esetén az iskolák feladata a további szűréseket (PCR vagy antigén tesztek) megszervezni.
Az SNUipp-FSU szerint az új szabályok nem óvják a diákokat, a dolgozókat és a családjaikat, de még nagyobb káoszt teremtenek az iskolákban, ahol "a jelenlegi körülmények között a tanulók nem tudnak rendesen tanulni, a jelenléttel folyó és távoktatás közötti hibrid rendszert lehetetlen megvalósítani". A közlemény arra is felhívta a figyelmet, hogy tarthatatlan helyzetet teremt az is, hogy nincs elég helyettesítő tanár a betegség miatt otthon maradtak pótlására.
A kormány ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaországban csak az első járványhullám idején tartottak zárva az iskolák.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
