Franciaországban sztrájkkal és tüntetésekkel tiltakoztak csütörtökön a tanárok az új járványügyi intézkedések ellen. Szerintük az új szabályok káoszt okoznak az iskolákban.
Az oktatási tárca csütörtök esti összesítése szerint az általános iskolai tanárok 38,5, a szervezők szerint a 75 százalékuk tartott munkabeszüntetést, az általános iskolák felében nem volt oktatás. A középiskolákban a minisztérium szerint az oktatók negyede, a szervezők szerint 62 százaléka sztrájkolt.
A legfőbb szakszervezet, az SNUipp-FSU által meghirdetett tiltakozást valamennyi pedagógus-szakszervezet, a szülői munkaközösségek és az iskolaigazgatók jelentős része is támogatta, mivel álláspontjuk szerint követhetetlenné váltak a folyamatosan módosuló járványügyi szabályok.
A kormány hétfőn jelentette be, hogy ha egy osztályban egy diák koronavírus-tesztje pozitív, nem kell hazaküldeni az osztályt. Ehelyett a tanulóknak négy nap alatt három otthoni tesztet kell végezniük. A tesztek ingyenesek, de a szülőknek írásban kell az iskolát tájékoztatniuk az eredményekről. Pozitív eredmények esetén az iskolák feladata a további szűréseket (PCR vagy antigén tesztek) megszervezni.
Az SNUipp-FSU szerint az új szabályok nem óvják a diákokat, a dolgozókat és a családjaikat, de még nagyobb káoszt teremtenek az iskolákban, ahol "a jelenlegi körülmények között a tanulók nem tudnak rendesen tanulni, a jelenléttel folyó és távoktatás közötti hibrid rendszert lehetetlen megvalósítani". A közlemény arra is felhívta a figyelmet, hogy tarthatatlan helyzetet teremt az is, hogy nincs elég helyettesítő tanár a betegség miatt otthon maradtak pótlására.
A kormány ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaországban csak az első járványhullám idején tartottak zárva az iskolák.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
