"Káosz van": sztrájkoltak a francia tanárok, a szülők és az iskolaigazgatók is melléjük álltak

Franciaországban sztrájkkal és tüntetésekkel tiltakoztak csütörtökön a tanárok az új járványügyi intézkedések ellen. Szerintük az új szabályok káoszt okoznak az iskolákban.

  • Eduline/MTI

Az oktatási tárca csütörtök esti összesítése szerint az általános iskolai tanárok 38,5, a szervezők szerint a 75 százalékuk tartott munkabeszüntetést, az általános iskolák felében nem volt oktatás. A középiskolákban a minisztérium szerint az oktatók negyede, a szervezők szerint 62 százaléka sztrájkolt.

A legfőbb szakszervezet, az SNUipp-FSU által meghirdetett tiltakozást valamennyi pedagógus-szakszervezet, a szülői munkaközösségek és az iskolaigazgatók jelentős része is támogatta, mivel álláspontjuk szerint követhetetlenné váltak a folyamatosan módosuló járványügyi szabályok.

MTI/EPA/Mohamed Badra

A kormány hétfőn jelentette be, hogy ha egy osztályban egy diák koronavírus-tesztje pozitív, nem kell hazaküldeni az osztályt. Ehelyett a tanulóknak négy nap alatt három otthoni tesztet kell végezniük. A tesztek ingyenesek, de a szülőknek írásban kell az iskolát tájékoztatniuk az eredményekről. Pozitív eredmények esetén az iskolák feladata a további szűréseket (PCR vagy antigén tesztek) megszervezni.

Az SNUipp-FSU szerint az új szabályok nem óvják a diákokat, a dolgozókat és a családjaikat, de még nagyobb káoszt teremtenek az iskolákban, ahol "a jelenlegi körülmények között a tanulók nem tudnak rendesen tanulni, a jelenléttel folyó és távoktatás közötti hibrid rendszert lehetetlen megvalósítani". A közlemény arra is felhívta a figyelmet, hogy tarthatatlan helyzetet teremt az is, hogy nincs elég helyettesítő tanár a betegség miatt otthon maradtak pótlására.

A kormány ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaországban csak az első járványhullám idején tartottak zárva az iskolák.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.