Friss: nemcsak tanársztrájk, hanem tüntetés is lesz január 31-én

Demonstrációt szervez a Magyar Szakszervezeti Szövetség január 31-ére, ezzel támogatnák az aznap kétórás figyelmeztető sztrájkot tartó pedagógusokat. Akik magasabb fizetésért, óraszámcsökkentésért és a kötelező oltásról szóló jogszabály visszavonásáért harcolnak.

  • Eduline

A szakszervezeti szövetség közleményében azt írta, hogy a demonstráció célja a pedagógusok melletti szolidaritás, de szeretnék támogatni a tagszervezeteik bértárgyalásait is.

Székely Tamás, a szövetség alelnöke az MTI-nek azt mondta, hogy az akciót összehangolják majd a pedagógus-szakszervezetek által szintén január 31-re meghirdetett sztrájkkal. Részleteket azonban egyelőre nem közölt a tervezett demonstrációról.

Kétórás figyelmeztető sztrájk lesz

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a két nagy tanári szakszervezet sztrájkbizottsága hónapok óta tárgyal a kormánnyal – nem sok sikerrel. A decemberi tárgyalás után a két szakszervezet bejelentette: január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak majd, és ha az nem vezet eredményre, március 16-án újra sztrájkolnak majd.

A tanárok öt pontban foglalták össze követeléseiket, ezek közül kettő a fizetéseket érinti: azt kérik, hogy a pedagógus-bértábla alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen az évek óta változatlan, még mindig 101 500 forintos vetítési alap helyett. Béremelést kérnek a többi iskolai dolgozónak is, például a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseknek is, és rendeznék az óraszámok kérdését is.

Az ötödik követelés a kötelező oltással kapcsolatos. Azt kérik, vonják vissza azt a jogszabályt, amely alapján az állami iskolák dolgozóinak kötelező a koronavírus elleni védőoltás. Aki nemet mond a vakcinára, azt fizetés nélküli szabadságra küldik.

Az elmúlt napokban több száz - a minisztérium szerint körülbelül nyolcszáz, a szakszervezetek szerint ennél több - tanárt és tanítót kényszerszabadságoltak, így sok iskolában még súlyosabbá vált a tanárhiány.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.