Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Demonstrációt szervez a Magyar Szakszervezeti Szövetség január 31-ére, ezzel támogatnák az aznap kétórás figyelmeztető sztrájkot tartó pedagógusokat. Akik magasabb fizetésért, óraszámcsökkentésért és a kötelező oltásról szóló jogszabály visszavonásáért harcolnak.
A szakszervezeti szövetség közleményében azt írta, hogy a demonstráció célja a pedagógusok melletti szolidaritás, de szeretnék támogatni a tagszervezeteik bértárgyalásait is.
Székely Tamás, a szövetség alelnöke az MTI-nek azt mondta, hogy az akciót összehangolják majd a pedagógus-szakszervezetek által szintén január 31-re meghirdetett sztrájkkal. Részleteket azonban egyelőre nem közölt a tervezett demonstrációról.
Kétórás figyelmeztető sztrájk lesz
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a két nagy tanári szakszervezet sztrájkbizottsága hónapok óta tárgyal a kormánnyal – nem sok sikerrel. A decemberi tárgyalás után a két szakszervezet bejelentette: január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak majd, és ha az nem vezet eredményre, március 16-án újra sztrájkolnak majd.
A tanárok öt pontban foglalták össze követeléseiket, ezek közül kettő a fizetéseket érinti: azt kérik, hogy a pedagógus-bértábla alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen az évek óta változatlan, még mindig 101 500 forintos vetítési alap helyett. Béremelést kérnek a többi iskolai dolgozónak is, például a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseknek is, és rendeznék az óraszámok kérdését is.
Az ötödik követelés a kötelező oltással kapcsolatos. Azt kérik, vonják vissza azt a jogszabályt, amely alapján az állami iskolák dolgozóinak kötelező a koronavírus elleni védőoltás. Aki nemet mond a vakcinára, azt fizetés nélküli szabadságra küldik.
Az elmúlt napokban több száz - a minisztérium szerint körülbelül nyolcszáz, a szakszervezetek szerint ennél több - tanárt és tanítót kényszerszabadságoltak, így sok iskolában még súlyosabbá vált a tanárhiány.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.