Január 31-én sztrájk lesz az iskolákban. De mit követelnek a tanárok?

Kezdjenek el készülni a január 31-ig figyelmeztető sztrájkra – ezt kérték az iskolákban dolgozóktól szerda délután a tanári szakszervezetek, miután ismét sikertelenül tárgyaltak a kormánnyal a követeléseikről. De pontosan mit akarnak elérni?

  • Eduline

A két nagy pedagógus-szakszervezet négy plusz egy pontban foglalta össze, mit szeretnének elérni - ezekről a pontokról tárgyalnak hónapok óta a kormánnyal, egyelőre sikertelenül.

A pedagógus-illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember 1-étől a minimálbér összege legyen!

Ez mit jelent? Azt, hogy vissza szeretnének térni ahhoz a bérszámítási rendszerhez, amelynek alapja a mindenkori minimálbér. Ennek összege idén már 200 ezer forint, míg az évek óta változatlan vetítési alap 101 500 forint. Ha erre a követelésre rábólintana a kormány (amire elég kevés esély van), a legtöbb fokozatban több mint 100-200 ezer forinttal ugranának meg az alapbérek. Ehhez képest idén egy 10 százalékos pótlékemeléssel kell beérniük, na meg azzal, hogy a garantált bérminimum alatt keresők fizetését kiegészítik.

Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye, a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára!

A szakszervezetek szerint szintén fontos követelés, többek között a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket érinti, akiknek a tanárhiány miatt egyre több feladatuk van, helyzetükről itt írtunk.

A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen!

A heti óraszámokról régóta megy a vita, már csak azért is, mert az „ingyen helyettesítések” miatt a legtöbb tanár, tanító, óvodapedagógus rég nem csak a saját óráit tartja meg.

A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, akik heti 40 órában látják el a feladatukat, munkaterheik csökkentése érdekében heti 35 órát legyenek beoszthatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát regenerációval, illetve felkészüléssel tölthessenek, intézményen kívül.

Az óraszám itt is fontos, mert sokszor már csak a pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensekre tudják bízni a gyerekeket a tanárhiánnyal küzdő iskolák.

Az ötödik követelés az állami iskolákban dolgozók kötelező oltásával foglalkozik. A szakszervezetek szerint az erről szóló rendelet „káoszba taszította” az iskolákat, még tovább súlyosbítva a tanárhiányt.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.