Egyértelmű, hogy nem kellene nyolckor elkezdeni az első órát az iskolákban

A 2020-as és a 2021-es iskolabezárások a diákok nagy részét megviseltek, de volt egy pozitív hatásuk is: reggelente tovább lehetett aludni. És ez mindenkinek jót tett.

  • Eduline

A napi.hu azt írja, hogy a Zürichi Egyetem friss kutatása szerint az iskolabezárások idején a diákok körülbelül 75 perccel többet aludtak, ez pedig jó hatással volt az életminőségükre, ebben az időszakban például kevesebb alkoholt és kávét/energiaitalt ittak.

A kutatók 3664 középiskolással végeztek online felmérést a 2020-as lezárások alatt, alvási szokásaikról és életminőségükről kérdezték őket. Majd összehasonlították a válaszokat egy 2017-es felméréssel.

Az eredmények alapján a diákok az iskolabezárások idején átlagosan 15 perccel később feküdtek le, mint egyébként, és reggelente 90 perccel később keltek fel - hiszen nem kellett elindulniuk az iskolába. Vagy teljes alvásidejük 75 perccel nőtt.

Az alváshiány általános fáradtsághoz, szorongáshoz, fizikai tünetekhez vezethet, ez pedig negatívan arra, mit a tanuláshoz kellene: a koncentrációra, a memóriára, a figyelemre. Az egyetem kutatói szerint az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy érdemes lenne később kezdeni a tanítást reggelente.

A fél kilences vagy kilences iskolakezdés ötlete többször előkerült az elmúlt hónapokban. Ezt javasolja a középiskolákban az ADOM Diákmozgalom, Karácsony Gergely főpolgármester pedig már 2020-ban csúsztatott iskolakezdést ajánlott, igaz, ő főként és a járvány a reggeli csúcsforgalom miatt. A Magyar Alvásszövetség szerint egyértelmű: 8:30-kor kellene kezdődnie az első órának.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.