A 2020-as és a 2021-es iskolabezárások a diákok nagy részét megviseltek, de volt egy pozitív hatásuk is: reggelente tovább lehetett aludni. És ez mindenkinek jót tett.
A napi.hu azt írja, hogy a Zürichi Egyetem friss kutatása szerint az iskolabezárások idején a diákok körülbelül 75 perccel többet aludtak, ez pedig jó hatással volt az életminőségükre, ebben az időszakban például kevesebb alkoholt és kávét/energiaitalt ittak.
A kutatók 3664 középiskolással végeztek online felmérést a 2020-as lezárások alatt, alvási szokásaikról és életminőségükről kérdezték őket. Majd összehasonlították a válaszokat egy 2017-es felméréssel.
Az eredmények alapján a diákok az iskolabezárások idején átlagosan 15 perccel később feküdtek le, mint egyébként, és reggelente 90 perccel később keltek fel - hiszen nem kellett elindulniuk az iskolába. Vagy teljes alvásidejük 75 perccel nőtt.
Az alváshiány általános fáradtsághoz, szorongáshoz, fizikai tünetekhez vezethet, ez pedig negatívan arra, mit a tanuláshoz kellene: a koncentrációra, a memóriára, a figyelemre. Az egyetem kutatói szerint az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy érdemes lenne később kezdeni a tanítást reggelente.
A fél kilences vagy kilences iskolakezdés ötlete többször előkerült az elmúlt hónapokban. Ezt javasolja a középiskolákban az ADOM Diákmozgalom, Karácsony Gergely főpolgármester pedig már 2020-ban csúsztatott iskolakezdést ajánlott, igaz, ő főként és a járvány a reggeli csúcsforgalom miatt. A Magyar Alvásszövetség szerint egyértelmű: 8:30-kor kellene kezdődnie az első órának.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
