December 15-én járt le a tanárok kötelező oltásának határideje, a plusz 15 napos "türelmi idővel" legkésőbb december végéig adathatták be az oltást az érintett pedagógusok. Sokan azonban nem tették.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, december 15-ig kellett beoltatniuk magukat koronavírus ellen az állami iskolákban dolgozóknak, valamint az oltást kötelezővé tevő egyházi, alapítványi, magán- és önkormányzati intézmények pedagógusainak. A szakszervezetek a döntés bejelentése óta folyamatosan azt kérték, hogy a kormány vonja vissza az erről szóló rendeletet, az ugyanis szerintük még súlyosabbá teszi a pedagógushiányt - ez azonban nem történt meg.
Így jogosan merül fel a kérdés, mennyi pedagógus munkaviszonya szűnik meg a kötelező koronavíruselleni oltás miatt - erre volt kíváncsi Rig Lajos jobbikos országgyűlési képviselő is.
Az írásbeli kérésre adott válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt írta, a tanároknak december 15-ig volt idejük dönteni és igényli az oltást. A jogszabály azt is kimondja, hogy azok, akik nem oltatták be magukat, január 3-tól, azaz mától fizetés nélküli szabadságon vannak. A minisztérium szerint arról azonban, hogy ez pontosan hány tanárt érint,
csak később közölhető adat.
"Természetesen helyi szinten a munkáltatók, illetve az intézményvezetők megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a végül be nem oltott, és felmentéssel sem rendelkező pedagógusok feladatainak ellátását megfelelő szakemberekkel pótolni tudják" - írta az Emmi államtitkára.
Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyébként azt közölte, „nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük, hogy oltatlan pedagógusok tömegei tanítsanak az iskolákban”. Hozzáteszik: a pedagógusok sok emberrel találkoznak, gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel, az oltásuk a saját egészségük és mások védelme miatt is fontos.
A szakszervezetek számoltak
A PDSZ tavalyi belső felmérésében 217 intézmény adatai dolgozta fel: 8732 dolgozót köteleztek oltásra, és csaknem 19 százalékuk – 1637 személy – nem vállalta az oltást.
December elején az oktatásban dolgozók tíz százaléka nem volt beoltva, az arányuk a hónap közepére öt százalékra csökkent – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth Péter azt mondta, az elmúlt hetekben körülbelül ötezer főre csökkent az oltatlan iskolai dolgozók száma. A pedagóguskar elnöke – aki a győri Révai-gimnázium igazgatója – saját iskolájában hat pedagógus mondott nemet a koronavírus elleni oltásra, később azonban hárman meggondolták magukat.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
