„Ki fog holnap tanítani?” feliratú matricák tűntek fel Budapesten. A két tanári szakszervezet közös akciósorozatban próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy a pedagógushiány miatt ma már nemcsak azt nem tudják, ki fogja tanítani a különböző tárgyakat, hanem azt sem, hogy ki fog vigyázni a gyerekekre.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) múlt héten indította el országos akciósorozatát, a „Holnap ki fog tanítani?” molinó az elmúlt napokban több tankerületi központ előtt is felbukkant, a szakszervezet helyi pedagógusokkal sajtótájékoztatót tartott többek között Miskolcon, Pécsett, Dunaújvárosban is.
Az akciósorozathoz szerdán a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott. A két szakszervezet közös sztrájkbizottsága egyébként szerdán újra tárgyalt a kormány képviselőjével az állami iskolákban dolgozók kötelező oltásáról, a béremelésről és a munkaterhekről. Nem született megállapodás, ezért bejelentették, hogy január 31-én figyelmeztető sztrájkot tartanak, ha pedig nem jutnak eredményre, akkor március 16-án újabb munkabeszüntetést tartanak.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
