Jövő héten lejár tanároknak szabott határidő, és kezdődik az alsósok oltása is

Hamarosan kezdődik az 5-11 évesek oltása, de a 12 évnél idősebb diákok között is sokan vannak még, akik nem oltatták be magukat - derül ki a minisztérium számaiból.

  • Csik Veronika

Egyre több a fertőzött az iskolákban és az óvodában. Több helyen kerültek karanténba óvodai csoportok, és az iskolai intézkedések száma is emelkedik. Az intézmények intézkedési tervéről kérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát Hohn Krisztina LMP-s országgyűlési képviselő.

A parlamenti kérdésre adott válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt írta, a diákok május óta kaphatnak védőoltást, először a 16-18 évesek, majd a 12-15 évesek is megkaphatták az oltást. A Pfizer nemrég fogadta el a kisebbek oltásának menetrendjét is, december 13-án kezdődik az 5-11 évesek oltása, a regisztráció már a héten elindul.

A minisztérium legfrissebb adatai szerint a tanárok átoltottsága 90 százalékot, a 16-17 évesek átoltottsága 57 százalékot, a 12-15 évesek átoltottsága pedig a 38 százalékot közelíti meg. Az államtitkár kiemeli azt is, hogy az állami intézmények dolgozóinak hamarosan be kell oltatniuk magukat, ha eddig még nem tették. Az ezt szabályozó rendelet alapján december közepéig van idejük elmenni egy oltópontra.

Miután valamivel kevesebb mint 150 ezer pedagógus van az országban, a tárca által közölt arányszám alapján csaknem 15 ezer tanár továbbra is oltatlan. Ahogy már korábban írtunk róla, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) nem reprezentatív felmérése azt mutatta, hogy az általuk vizsgált 1500 intézményben ötezer pedagógus nincs beoltva, közülük háromezren nem is tervezik, hogy kérik a vakcinát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.