Ötezer tanárból háromezer nem is oltatná be magát egy friss felmérés szerint

Újabb felmérés készült a tanárok átoltottságáról, melyet a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke ismertetett. Az iskolákban az átoltottsági kérdés a téli szünet után jelenthet komoly fejfájást az iskolaigazgatóknak.

  • Csik Veronika

Horváth Péter szerint a helyzet aggasztó, 1500 intézmény ötezer pedagógusa nincs beoltva, és közülük háromezren a jövőben sem tervezik beadatni az oltást - írja az Index.

A felmérést a Nemzeti Pedagóguskar indította, és a magyar iskolák közel negyede vett részt vett benne. A megkérdezetteknek arra kellett válaszolniuk, hogy hány olyan pedagógus és dolgozó van az iskolában, aki nincs beoltva, és hányan vannak azok, akik nem is tervezik az oltást.

Összesen 1522 intézmény jelzett vissza, ezek egyharmada óvoda, egyharmada általános iskola, a fennmaradó részt pedig a középiskolák, a szakszolgálatok, a kollégiumok és a művészeti iskolák teszik ki. A felmérésben részt vevő iskolákban és óvodákban összesen 5270 olyan pedagógus van, aki nincs beoltva, közülük 3338-an nem is tervezik beadatni az oltást. A tanárok 61 százaléka tehát az intézkedés hatására sem változtat a korábban meghozott döntésén.

Mivel a kötelező oltásról szóló kormányrendelet az állami iskolákra vonatkozik, valószínűleg olyan magán- vagy egyházi intézményben folytatják a munkát, ahol az intézkedés bevezetéséről a fenntartó dönthet.

„Míg egyes intézményekben 100 százalékos az átoltottság, máshol a dolgozók 30-40 százaléka nem vette fel az oltást. Ha az oltatlanok 60 százaléka esetleg meg is gondolja magát, januártól összességében a munkavállalók 10-20 százaléka kieshet, ami egyértelműen veszélyezteti a feladatellátást. Emiatt a téli szünet után pánikhelyzetek alakulhatnak ki, erre kellene megoldás” – mondta a lapnak Horváth Péter, hozzátéve, hogy éppen ezért az államtitkársággal is megosztják a felmérés eredményeit.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?