Kiszámolta a PDSZ, mennyit keresnek a pedagógusok 2022-től, ha nem emelik a bérüket

A garantált bérminimuma 2022-ben bruttó 260 ezer forintra emelkedik, emiatt a legkevesebbet kereső pedagógusok bérét ki kell majd egészíteniük a munkáltatóknak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt is kiszámolta, mennyi pénzt veszítenek a tanárok, tanítók azzal, hogy már nem a minimálbér alapján számolják a bérüket.

  • Eduline

A garantált bérminimum emelkedése miatt a legkevesebbet kereső pedagógusok alapfizetését "a munkáltató kénytelen kiegészíteni a garantált bérminimumra, azaz egyre többünk illetménye lesz a törvényesen kifizethető legminimálisabb összeg 2022-től – és ez az, amit a kormány előszeretettel és kimondottan arcátlanul állít be fizetésemelésként” – írja a PDSZ.

Hozzáteszik: a középfokú pedagógiai végzettséggel dolgozók – közéjük leginkább a középfokú óvónőképzőt végzett óvodapedagógusok tartoznak – egészen a pedagógus II. kategóriáig bezárólag a teljes karrierjük során ugyanarra a bérre számíthatnak: a garantált bérminimumot kapják a pályájuk megkezdésétől nyugdíjba vonulásukig.

„Nem túl kecsegtető azoknak a fiataloknak a helyzete sem, akik gyakornokoskodni kezdenek az ország intézményeiben: ők mind a garantált bérminimumot vihetik csak haza kettőtől négy évig terjedő gyakornoki idejük alatt” – olvasható a szakszervezet oldalán, ahol azt is kiemelik, hogy egy 14 éve a pályán lévő, pedagógus I. kategóriába tartozó, főiskolai diplomával tanító pedagógus is bruttó 260 ezer forint garantált bérminimumot kap.

Hozzáteszik, hogy az alapfizetést 2020. július 1-je óta kiegészíti ugyan az „ágazati szakmai pótlék”, ami az alapfizetés tíz százaléka, „ez a pótlék azonban a jubileumi jutalomba nem számít be, és bármikor elvehető, nem az alapilletmény része”.

A PDSZ oldalán a teljes 2022-es bértáblát meg lehet nézni, és azt is kiszámolták, mennyi pénzt veszítenek a pedagógusok azzal, hogy a bértáblájukat nem a minimálbérhez kötik – 200 és 500 ezer forintnyi különbségről van szó havonta.

A számításokban a kormány által 2022-re ígért 10 százalékos béremelés nem szerepel, arról ugyanis még mindig tárgyal a sztrájkbizottság és a kormány képviselője, ráadásul kevés konkrétumot lehet tudni róla.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.