Középiskolai felvételi: december 3-ig lehet jelentkezni az írásbelikre

Bár még van közel két hét a jelentkezési határidőig, azoknak, akik szeptemberben kezdik a középiskolát hamarosan jelentkezniük kell a vizsgára - feltéve, ha a választott középiskola kéri.

  • Eduline

A vizsgákra december 3-ig lehet jelentkezni, a jelentkezési lapot itt találjátok.

A középfokú iskolák az utóbbi hetekben közzétették felvételi tájékoztatójukat, amelyből kiderül, milyen osztályokat indítanak a 2022/2023-as tanévben, és milyenek náluk a felvételi szabályok. Közülük 543 középiskola (48%) tette kötelezővé a központi írásbeli felvételit - a többi intézményben csak az általános iskolai jegyeket veszik figyelembe a jelentkezők rangsorolásakor.

Hol kell jelentkezni?

A jelentkezést abban az írásbelit szervező középiskolában kell leadni, ahol a vizsgát meg szeretnétek írni. Fontos, hogy ez a jelentkezés nem tévesztendő össze a középiskolai jelentezéssel: az, hogy melyik középiskolában írjátok meg a vizsgát, nem befolyásolja, hogy később melyik iskolába jelentkeztek.

Hogyan lehet jelentkezni?

A központi felvételi vizsgára eddig csak papíron lehetett jelentkezni, a kitöltött jelentkezési lapot kellett benyújtani abba a középiskolába, ahol az adott diák vizsgázni szeretett volna. Ez a lehetőség most is él, ettől az évtől azonban már az Ügyfélkapu keresztül is leadhatjátok jelentkezéseteket.

A vizsgát szervező iskolák listáját itt nézhetitek meg.

A 2022-es középiskolai felvételiről itt nézhetitek meg a legfrissebb cikkeinket.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.