Középiskolai felvételi: december 3-ig lehet jelentkezni az írásbelikre

Bár még van közel két hét a jelentkezési határidőig, azoknak, akik szeptemberben kezdik a középiskolát hamarosan jelentkezniük kell a vizsgára - feltéve, ha a választott középiskola kéri.

  • Eduline

A vizsgákra december 3-ig lehet jelentkezni, a jelentkezési lapot itt találjátok.

A középfokú iskolák az utóbbi hetekben közzétették felvételi tájékoztatójukat, amelyből kiderül, milyen osztályokat indítanak a 2022/2023-as tanévben, és milyenek náluk a felvételi szabályok. Közülük 543 középiskola (48%) tette kötelezővé a központi írásbeli felvételit - a többi intézményben csak az általános iskolai jegyeket veszik figyelembe a jelentkezők rangsorolásakor.

Hol kell jelentkezni?

A jelentkezést abban az írásbelit szervező középiskolában kell leadni, ahol a vizsgát meg szeretnétek írni. Fontos, hogy ez a jelentkezés nem tévesztendő össze a középiskolai jelentezéssel: az, hogy melyik középiskolában írjátok meg a vizsgát, nem befolyásolja, hogy később melyik iskolába jelentkeztek.

Hogyan lehet jelentkezni?

A központi felvételi vizsgára eddig csak papíron lehetett jelentkezni, a kitöltött jelentkezési lapot kellett benyújtani abba a középiskolába, ahol az adott diák vizsgázni szeretett volna. Ez a lehetőség most is él, ettől az évtől azonban már az Ügyfélkapu keresztül is leadhatjátok jelentkezéseteket.

A vizsgát szervező iskolák listáját itt nézhetitek meg.

A 2022-es középiskolai felvételiről itt nézhetitek meg a legfrissebb cikkeinket.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.