Bár a koronavírus-fertőzöttek száma szerte a világon emelkedik, a különböző országok más-más intézkedésekkel próbálják kezelni a járványhelyzetet. Van, ahol egy-két hetes rendkívüli szünetet rendeltek el, máshol a maszkviselést is elegendőnek tartják, és nem tervezek online oktatást.
Korábban írtunk arról, hogy Romániában az alacsony oltottsági szint miatt kéthetes kényszerszünetet rendeltek el az iskolákban. A lezárás november 8-ig tartott, azonban az oktatási intézmények közel harmada nem nyithatott ki: a kormány ugyanis azoknak az óvodáknak és iskoláknak engedélyezte a jelenléti oktatás folytatását, ahol a személyzet legalább 60 százaléka már megkapta a koronavírus elleni oltást. Hétfőtől azon az 1700 településen is áttérhetnek a jelenléti oktatásra, ahol az utóbbi két hétben a lakosság kevesebb mint 3 ezrelékénél mutatták ki a koronavírus-fertőzést. A diákokat azonban hetente kétszer tesztelni fogják.
Hasonlóan Romániához, Oroszországban is kéthetes, országos szintű járványügyi munkaszünetet rendeltek el, az iskolákban online folytatódott az oktatás. A lezárást szintén november 8-ig hirdették meg.
Lettországban is október közepén szigorítottak: egy hónapos vesztegzárat rendeltek el, amely november 15-ig tartott: kijárási tilalmat hirdettek este 8-tól reggel 5-ig, csak az élelmiszereket és alapvető szükségleteket árusító üzletek maradhattak nyitva, és az iskolák is átálltak a távoktatásra, kivéve az általános iskola első három osztályát, ott jelenléti formában folytatódott az oktatás.
Franciaországban 18 ezer új fertőzöttet regisztrálnak naponta, egész országot érintő lezárás azonban nem volt és jelenleg sincs érvényben. A kormány azért szigorított, a múlt héten tette kötelezővé a maszkhasználatot valamennyi általános iskolás diáknak - számol be a France24.
Hollandiában naponta 20 ezer új megbetegedést regisztrálnak, de az iskolák egyelőre nem terveznek átállni online oktatásra. Az oktatási miniszter azt mondta, a legtöbb tanár megkapta az oltást, nem betegszik meg súlyosan.
Van, ahol most nyitnak ki az iskolák
A Fülöp-szigeteken rekordhosszú ideig tartottak a tavaly márciusban elrendelt lezárások, az iskolák közel két év online oktatás után néhány kezdtek újranyitni a vírus szempontjából kevésbé kockázatos területeken - számol be a Yahoo. Az intézményeket két hónapos próbaidőszakra nyitják ki, majd a jelenléti oktatást az oltottsági és fertőzöttségi arányoktól tették függővé. Az iskolák az osztályok létszámát a felére csökkentették, és csak oltott pedagógusokat alkalmaznak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
