Kéthetes kényszerszünet után kinyitottak a romániai iskolák, de nem mindegyik

Romániában az iskolák és óvodák 68 százalékában kezdődött újra a jelenléti oktatás hétfőn, a járvány negyedik hulláma miatt elrendelt kéthetes kényszerszünet után.

  • Eduline/MTI

Azok az iskolák, óvodák nyithattak meg, amelyekben a pedagógusok és a kisegítő személyzet legalább 60 százaléka megkapta a koronavírus elleni védőoltást. Sorin Cimpeanu oktatásügyi miniszter a tanügyi alkalmazottak oltottságában élen járó megyék között elsősorban dél-romániai megyéket említett. Erdélyből csak Kolozs megye került be az első öt megye közé a tanárok átoltottsága szerinti rangsorban.

A Krónika erdélyi magyar napilap azt írta: a székelyföldi megyék a sereghajtók között vannak. Kovászna megyében 84 iskola közül csupán 15-ben kezdődött jelenléti oktatás. Hargita megye 140 iskolájából 65 fogadhatta hétfőn a visszatérő diákokat. Maros megye 186 oktatási intézménye közül viszont csak 36-ban kényszerültek online oktatásra. A többiben az alkalmazottak átoltottsága meghaladta a küszöbértéket. A tanfelügyelőségek honlapján közölt adatok szerint Székelyföldön a román tannyelvű iskolák személyzetének az átoltottsága magasabb.

Az oktatási miniszter bejelentése szerint az iskolák által péntekenként közölt oltottsági adatok alapján dől majd el, hogy a következő héten a tantermekben vagy online folytatódik az oktatás.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítélte azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai dolgozók átoltottságát határozták meg. Az RMPSZ felhívta a figyelmet, hogy számos olyan település van, ahol a fertőzöttségi ráta nagyon alacsony, a diákok mégsem térhetnek vissza az iskolába a dolgozók oltatlansága miatt. A szakmai szervezet közölte: a pedagógusok csoportja az egyedüli szakmai-társadalmi kategória, amelynél jogi eszközöket használnak az oltakozási kedv növeléséért.

"Úgy gondoljuk, hogy ezzel a döntéssel elsősorban nem a beoltottsági arány növekedését váltják ki, hanem tovább mélyítik azt a szakadékot, amely a pedagógusok társadalmi megbecsülése terén keletkezett a világjárvány beköszöntétől kezdődően" - olvasható az RMPSZ állásfoglalásában.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a közösségi oldalán azt írta, az iskolakezdés tovább mélyítette azt a törésvonalat, amely az oltáshoz való viszonyulás mentén megosztotta a társadalmat. Arra kérte az embereket, hogy tiszteljék egymás véleményét, még akkor is, ha nem egyezik a sajátjukkal, és tegyenek meg mindent a vírus terjedésének a megfékezése érdekében, tartsák tiszteletben a hatósági intézkedéseket.

Romániában a hét végén tovább lassult a vírus terjedése. A hivatalos adatok szerint az elmúlt héten mintegy 32 százalékkal kevesebb új koronavírusos esetet jegyeztek, mint a korábbi héten. A halálesetek heti összesítése is a tetőzés jeleit mutatja. Az elmúlt héten két százalékkal kevesebb ember halt meg a járvány következtében, mint a megelőző héten.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.