Kéthetes kényszerszünet után kinyitottak a romániai iskolák, de nem mindegyik

Romániában az iskolák és óvodák 68 százalékában kezdődött újra a jelenléti oktatás hétfőn, a járvány negyedik hulláma miatt elrendelt kéthetes kényszerszünet után.

  • Eduline/MTI

Azok az iskolák, óvodák nyithattak meg, amelyekben a pedagógusok és a kisegítő személyzet legalább 60 százaléka megkapta a koronavírus elleni védőoltást. Sorin Cimpeanu oktatásügyi miniszter a tanügyi alkalmazottak oltottságában élen járó megyék között elsősorban dél-romániai megyéket említett. Erdélyből csak Kolozs megye került be az első öt megye közé a tanárok átoltottsága szerinti rangsorban.

A Krónika erdélyi magyar napilap azt írta: a székelyföldi megyék a sereghajtók között vannak. Kovászna megyében 84 iskola közül csupán 15-ben kezdődött jelenléti oktatás. Hargita megye 140 iskolájából 65 fogadhatta hétfőn a visszatérő diákokat. Maros megye 186 oktatási intézménye közül viszont csak 36-ban kényszerültek online oktatásra. A többiben az alkalmazottak átoltottsága meghaladta a küszöbértéket. A tanfelügyelőségek honlapján közölt adatok szerint Székelyföldön a román tannyelvű iskolák személyzetének az átoltottsága magasabb.

Az oktatási miniszter bejelentése szerint az iskolák által péntekenként közölt oltottsági adatok alapján dől majd el, hogy a következő héten a tantermekben vagy online folytatódik az oktatás.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítélte azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai dolgozók átoltottságát határozták meg. Az RMPSZ felhívta a figyelmet, hogy számos olyan település van, ahol a fertőzöttségi ráta nagyon alacsony, a diákok mégsem térhetnek vissza az iskolába a dolgozók oltatlansága miatt. A szakmai szervezet közölte: a pedagógusok csoportja az egyedüli szakmai-társadalmi kategória, amelynél jogi eszközöket használnak az oltakozási kedv növeléséért.

"Úgy gondoljuk, hogy ezzel a döntéssel elsősorban nem a beoltottsági arány növekedését váltják ki, hanem tovább mélyítik azt a szakadékot, amely a pedagógusok társadalmi megbecsülése terén keletkezett a világjárvány beköszöntétől kezdődően" - olvasható az RMPSZ állásfoglalásában.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a közösségi oldalán azt írta, az iskolakezdés tovább mélyítette azt a törésvonalat, amely az oltáshoz való viszonyulás mentén megosztotta a társadalmat. Arra kérte az embereket, hogy tiszteljék egymás véleményét, még akkor is, ha nem egyezik a sajátjukkal, és tegyenek meg mindent a vírus terjedésének a megfékezése érdekében, tartsák tiszteletben a hatósági intézkedéseket.

Romániában a hét végén tovább lassult a vírus terjedése. A hivatalos adatok szerint az elmúlt héten mintegy 32 százalékkal kevesebb új koronavírusos esetet jegyeztek, mint a korábbi héten. A halálesetek heti összesítése is a tetőzés jeleit mutatja. Az elmúlt héten két százalékkal kevesebb ember halt meg a járvány következtében, mint a megelőző héten.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.