Már javában tart a középiskolai felvételi: ezekre a dátumokra kell figyelnetek

A középiskolák már közzétették a 2022-es felvételi tájékoztatójukat, az iskolák hivatalosan átadtak minden infót a leendő középiskolásoknak. Mutatjuk, milyen fontos határidőkre kell figyelnetek, ha szeptemberben már egy középiskolában kezditek a tanévet.

  • Csik Veronika

Az iskolák október közepéig közzétették a 2022-es felvételire vonatkozó tájékoztatójukat, amiben az induló osztályok mellett a felvételi szabályokat is megtaláljátok. A java azonban csak most jön:

2021. november 16.

November közepéig teszi közzé az Oktatási Hivatal azoknak a gimnáziumoknak, szakgimnáziumoknak a jegyzékét, amelyek központi írásbeli felvételi vizsgát szerveznek.

A 2021/22-es tanév teljes menetrendjét itt nézhetitek meg.

2021. december 3.

A diákok december 3-ig jelentkezhetnek a központi írásbeli felvételi vizsgára – közvetlenül abban az iskolában, ahol meg szeretnék írni a tesztet.

2021. december 10.

A pályázatok benyújtásának határideje az Arany János Tehetséggondozó Programban.

2022. január 21.

Az Arany János Tehetséggondozó Programba tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkezőkkel.

2022. január 22., 10 óra

A központi írásbeli felvételi vizsga az érintett gimnáziumokban és szakgimnáziumokban.

2022. január 27., 14 óra

Pótló központi írásbeli felvételi vizsga – ezen csak azok a diákok vehetnek részt, akik az előző írásbelire alapos ok miatt nem tudtak elmenni.

A középiskolai felvételi legfontosabb dátumait egyben itt nézhetitek meg, a pontszámítási szabályokról pedig itt olvashattok.

A HVG idén is elkészítette Középiskolai Rangsorát, amiben nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. A legjobb gimnáziumokat itt, a vidéki topgimiket pedig itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.