Be lehet-e jutni valamelyik gimnáziumba a központi felvételi nélkül? Milyen tantárgyakat vesznek figyelembe a hozott pontok számításakor? Összefoglaltuk a középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait.
Az iskolák múlt héten közzétették a 2022-es felvételire vonatkozó tájékoztatójukat, amiben az induló osztályok mellett a felvételi szabályokat is megtaláljátok. Bár az iskolák maguk dönthetnek a szabályok egy részéről, a központi szabályok alapján középiskolák a jelentkezőket háromféle szempontrendszer alapján rangsorolhatják:
A központi írásbeli felvételit csak a gimnáziumok és a technikumok tehetik kötelezővé, de közel sem mindegyik intézmény dönt így.
1. Tanulmányi eredmények
Tanulmányi eredmények alatt kizárólag az általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben szereplő osztályzatokat kell érteni. Tehát nem számít a nyelvvizsga, a tanulmányi versenyen, a sportversenyen elért eredmény.
Az, hogy milyen tantárgyakból nézik a jegyeket, nem egységes - minden részletszabályról maguk az iskolák döntenek. A tanulmányi eredmények számításakor a jelentkezés tanévének félévi eredményeit is figyelembe lehet venni, a magatartás és a szorgalom kivételével.
2. Ha van írásbeli (és szóbeli) vizsga is, mi számít?
A középiskolák maguk döntik el, kötelezővé teszik-e a központi írásbeli felvételit - ha így döntenek, az ott megszerzett eredmény a maximális felvételi összpontszám legalább 50 százalékát meghatározza. A gimnáziumok és technikumok arról is dönthetnek, hogy mindkét tárgyból (vagyis magyar nyelvből és matematikából) vagy csak az egyikből teszik kötelezővé a felvételi vizsgát.
Az is előfordulhat, hogy az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítják be, mint a másik tárgyból szerzett pontokat. Ha szóbelizni is kell, mert az adott középiskola ezt előírja, a szóbeli felvételi eredménye maximum a felvételi összpontszám 25 százalékát határozhatja meg.
A középiskolai felvételi a tájékozatók nyilvánosságra hozásával elindult, a legfontosabb dátumokat itt nézhetitek meg. Bizonytalanok vagytok a választásban? A HVG idén is elkészítette Középiskolai Rangsorát, amiben nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. A legjobb gimnáziumokat itt, a vidéki topgimiket pedig itt nézhetitek meg.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Milyen tantárgyakat tanítsanak, és mennyi tananyagot kelljen elsajátítaniuk a diákoknak? A Civil Közoktatási Platform (CKP) reformjavaslata szerint ezekről jóval nagyobb beleszólással dönthetnének maguk az iskolák. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag eltörölné a kerettanterveket, jelentősen csökkentené a kötelező tananyagot, és a tantárgyak kijelölését is az intézményekre bízná.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
