Újfajta képzést indítottak: a végzősök érettségit, technikusi papírt és 30 egyetemi kreditet kapnak
A szakképzésért felelős helyettes államtitkár szerint a diákok már nem kényszerűségből választják a szakképzést.
Hamarosan kezdődik a 2022-es középiskolai felvételi, a megfelelő középiskola kiválasztása pedig sokaknak okozhat fejtörést. Azoknak, akik a szakmaképzés felé kacsintgatnak: mutatjuk, melyik iskolatípusban milyen képzések vannak.
A szakképzési rendszer a 2020/21-es tanévre alakult át, és jelenleg két iskolatípusban működik: technikumokban vagy szakképző iskolákban. Ha szakképzésre jelentkeztek, először nem konkrét szakmát, hanem ágazatot kell megjelölni. Jelenleg 24 ágazat érhető el, pontos szakmát pedig a képzés közben választhattok majd.
A szakképzések két részből állnak: az első szakaszban közismereti tárgyakat (például magyart, matematikát, történelmet) tanulhattok, emellett ágazati alapozást kaphattok. Az első szakasz egy ágazati alapvizsgával zárul, ezután kell döntenetek arról, melyik szakma tanulásával folytatnátok.
A második szakasz a szakirányú oktatást jelenti, melyet akár duális képzés keretein belül is végezhettek. A duális képzés – melyről itt olvashattok részletesebben – lényege, hogy iskolai tanulmányaitok mellett egy vállalatnál dolgozhattok, tapasztalatot szerezve és gyakorlati tudásotokat bővítve. Mégis mi a különbség a technikumok és szakképző iskolák között, kinek melyiket érdemes választania?
Technikum
Technikumba akkor érdemes jelentkeznetek, ha a szeretnétek érettségi bizonyítványt szerezni, és komolyan érdeklődtök a választott szakma iránt.A technikum ötéves képzést nyújt: a diákok az első két évben a közismereti tárgyak mellett az adott ágazatról általános szakmai ismereteket szereznek (ebben a két évben minden diáknak jár havi 8 ezer forintos ösztöndíj, később tanulói munkabért vagy az átlaguk alapján tanulmányi ösztöndíjat kapnak), konkrét szakmát a 10. évfolyam után kell választaniuk. A gyakorlatbann ez annyit tesz, hogy például a turizmus-vendéglátás ágazatban a cukrász, a fogadós-panziós, a pincér és a szakács alapszakmákat választó diákok együtt tanulják majd a vendéglátás alapjait, majd az alapvizsgát követően szakosodnak. Ez persze azt jelenti, hogy az általános iskolásoknak korán, már 14 évesen kell döntést hozniuk arról, milyen szakmai irányban szeretnének továbbhaladni.
Matematikából, magyarból, történelemből és az első idegen nyelvből ugyanolyan a tanterv, mint a gimnáziumokban – különbség viszont, hogy a technikumok diákjainak nem kötelező második idegen nyelvet tanulniuk, bár vannak intézmények, amelyek ezt lehetővé teszik. A negyedik tanév végén a diákok három közismereti tárgyakból érettségiznek, az ötödik év végén pedig szakmai vizsgát és nyelvi érettségit tesznek, amely emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre szerzik meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. Mindez – ha egy diák a szakirányának megfelelően tanul tovább – előnyt jelent majd a felsőoktatási felvételin.
Szakképző iskola
Ebben az iskolatípusban a szakmai ismeretek vannak a középpontban, a képzések után nem jár érettségi. A szakképző iskolák a technikumokkal szemben nem öt-, hanem hároméves képzéseket indítanak. A második évben kezdődik a szakosodott képzés, a harmadik év után szakképzettség szerezhető, további két év alatt lehet érettségizni. Ami az óraszámokat érinti, a diákoknak közismerei órái és szakmai órái is lesznek:

A fenti tárgyak mellett a szakképző iskolák első évében 16 óra ágazati alapoktatás, a második és harmadik évben pedig 25-25 szakirányú oktatási órájuk lesz egy héten.
Ha bizonytalanok vagytok, mely iskolatípus lenne a legmegfelelőbb számotokra, lehetőségetek van arra is, hogy nyolcadik után orientációs évfolyamba jelentkezzetek – itt személyes mentorálást kaphattok, fejleszthetitek kompetenciátokat.
Bármelyik iskolatípust is választjátok, a tanulmányi eredményetek függvényében öszöndíjat is szerezhettek. Ennek összegét a tanév első napján érvényben lévő minimálbérből számítják: idén ez azt jelenti, hogy a technikumok 9-10. évfolyamán a tanulók havi 8 ezer forint összegű, a szakképző iskola 9. évfolyamán havi 15 ezer forint összegű ösztöndíjat kapnak. Technikumban a 11. évfolyammal, szakképző iskolában a 10. évfolyammal kezdődően a diákok tanulmányi eredménytől függően akár havi 10 és 50 ezer forint közötti összeggel kalkulálgarnak, ha valamilyen okból duális képzésben nem vesznek részt.
Az ösztöndíj egy részét pályakezdési támogatásként kapják meg a végzősök, melyre akkor vagytok jogosultak, ha sikeresen befejezitek a képzést és szakmát szereztek. Ennek összege a szakmai vizsga eredményétől függően egyszeri 150-300 ezer forint lehet.
Ha kíváncsiak vagytok a szakképzésben tanulható ágazatokra, azt ezen a linken éritek el, ha pedig a képzéseket indító intézmények érdekelnek, akkor ide kattintsatok.
A szakképzésért felelős helyettes államtitkár szerint a diákok már nem kényszerűségből választják a szakképzést.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.