Ezen nem segített a NAT, továbbra is túlterheltek a tanárok és a diákok is

Az új Nemzeti alaptanterv sem oldott meg egy nagyon fontos kérdés: sem a diákok, sem a tanárok túlterheltsége nem csökkent.

  • Eduline

"Súlyos problémának tartjuk a diákok és tanárok elmúlt években megnövekedett leterheltségét" - írja közleményében a Történelemtanárok Egylete (TTE). A szakmai képviselet most tartotta országos konferenciáját, ahol ismét előkerült az új alaptanterv és a diákok leterheltsége is.

A TTE elfogadhatatlannak tartja, hogy az új NAT ténylegesen nem csökkentette a diákok túlterheltségét, valamint a történelem tantárgy ismeretanyagát sem - emelik ki. Szerintük egyre sürgetőbb, hogy az oktatás tartalmát maguk a tanérok a diákok igényei és helyi sajátosságok figyelembevételével határozhassák meg.

Kitérnek a "pedofiltörvény" néven elhíresült rendeletre is, ami szerint a civil szervezet a „kábítószer káros hatásaival kapcsolatos foglalkozást csak akkor tarthat, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette”. A civil szervezetek helyett állami szervek végeznék a „felvilágosítást”, mások csak akkor beszélhetnének szexuális felvilágosításról vagy éppen droghasználatról, ha a kijelölt állami szerv engedélyezte azt. A TTE kéri az intézményfenntartókat, intézményvezetőket, ne akadályozzák a kollégák által meghívott, legálisan működő civilszervezetek bejutását a közoktatási intézményekbe, legyen lehetőség rendhagyó órák tartására is.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.