Óriási az elkeseredettség a pedagógusok körében, 30 százalékos béremeléssel lennének elégedettek.
2022 január 1-jén „valamekkora” béremelés jöhet a pedagógusoknál – ezt mondta Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, „emelés biztosan lesz, de a mértéke még kérdéses”.
Az ATV Start műsorában Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke beszélt a beígért béremelésről: „Egy kicsit sem megnyugtató, ugyanakkor azt mondom, hogy végre valami elhangzott” – mondta, hozzátéve, ígéretek 2018 óta folyamatosan vannak, megoldás azonban sehol.
Pedig sok tanár, tanító, óvodapedagógus hagyja ott a pályát – fizetésük a szakszervezeti vezető szerint ugyanis „mérhetetlenül, gyalázatosan alacsony”, mellette viszont hatalmas a munkaterhük és nagy a felelősségük.
Európában Magyarország az utolsó előtti helyen áll a pedagógusbérek alapján – derülr ki a beszélgetésből. A kormány ugyanakkor azt hangoztatja, hogy nálunk emeltek a legtöbbet a tanárok fizetésén. A pedagógusok bérét azonban egy évek óta változatlan vetítési alapból kiindulva számolják.
„Minimum 30 százalékos béremelés kell ahhoz, hogy itt és most azt mondhassuk, van remény” – hangsúlyozza a PSZ elnöke, arra utalva, hogy a diplomás átlagbéreket el kell érni az oktatásban is.
12 ezer pedagógus hiányzik az iskolákból
Nem meglepő, hiszen: egy pályakezdő pedagógus 150 ezer forintos nettó fizetésért dolgozik, egy élete közepén járó pedagógus pedig 210 ezer forintos nettó bért vihet haza.
Korábban írtunk arról, milyen sajátos módszerekkel igyekszik pótolni a kormány a pályáról hiányzó pedagógusokat, legutóbb a tanárképzési idő lerövidítéséről döntöttek. Hogy ezek a rendelkezések mennyire érnek célt, az egyelőre kérdés, az üres álláshelyek betöltésére azonban nagy szükség lenne.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
