„Mérhetetlenül, gyalázatosan alacsony” a tanári fizetés: minimum 30 százalékos emelést kér a PSZ

Óriási az elkeseredettség a pedagógusok körében, 30 százalékos béremeléssel lennének elégedettek.

  • Bezzeg Hanna

2022 január 1-jén „valamekkora” béremelés jöhet a pedagógusoknál – ezt mondta Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, „emelés biztosan lesz, de a mértéke még kérdéses”.

Az ATV Start műsorában Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke beszélt a beígért béremelésről: „Egy kicsit sem megnyugtató, ugyanakkor azt mondom, hogy végre valami elhangzott” – mondta, hozzátéve, ígéretek 2018 óta folyamatosan vannak, megoldás azonban sehol.

Pedig sok tanár, tanító, óvodapedagógus hagyja ott a pályát – fizetésük a szakszervezeti vezető szerint ugyanis „mérhetetlenül, gyalázatosan alacsony”, mellette viszont hatalmas a munkaterhük és nagy a felelősségük.

Európában Magyarország az utolsó előtti helyen áll a pedagógusbérek alapján – derülr ki a beszélgetésből. A kormány ugyanakkor azt hangoztatja, hogy nálunk emeltek a legtöbbet a tanárok fizetésén. A pedagógusok bérét azonban egy évek óta változatlan vetítési alapból kiindulva számolják.

„Minimum 30 százalékos béremelés kell ahhoz, hogy itt és most azt mondhassuk, van remény” – hangsúlyozza a PSZ elnöke, arra utalva, hogy a diplomás átlagbéreket el kell érni az oktatásban is.

12 ezer pedagógus hiányzik az iskolákból

Nem meglepő, hiszen: egy pályakezdő pedagógus 150 ezer forintos nettó fizetésért dolgozik, egy élete közepén járó pedagógus pedig 210 ezer forintos nettó bért vihet haza.

Korábban írtunk arról, milyen sajátos módszerekkel igyekszik pótolni a kormány a pályáról hiányzó pedagógusokat, legutóbb a tanárképzési idő lerövidítéséről döntöttek. Hogy ezek a rendelkezések mennyire érnek célt, az egyelőre kérdés, az üres álláshelyek betöltésére azonban nagy szükség lenne.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.