„Mérhetetlenül, gyalázatosan alacsony” a tanári fizetés: minimum 30 százalékos emelést kér a PSZ

Óriási az elkeseredettség a pedagógusok körében, 30 százalékos béremeléssel lennének elégedettek.

  • Bezzeg Hanna

2022 január 1-jén „valamekkora” béremelés jöhet a pedagógusoknál – ezt mondta Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, „emelés biztosan lesz, de a mértéke még kérdéses”.

Az ATV Start műsorában Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke beszélt a beígért béremelésről: „Egy kicsit sem megnyugtató, ugyanakkor azt mondom, hogy végre valami elhangzott” – mondta, hozzátéve, ígéretek 2018 óta folyamatosan vannak, megoldás azonban sehol.

Pedig sok tanár, tanító, óvodapedagógus hagyja ott a pályát – fizetésük a szakszervezeti vezető szerint ugyanis „mérhetetlenül, gyalázatosan alacsony”, mellette viszont hatalmas a munkaterhük és nagy a felelősségük.

Európában Magyarország az utolsó előtti helyen áll a pedagógusbérek alapján – derülr ki a beszélgetésből. A kormány ugyanakkor azt hangoztatja, hogy nálunk emeltek a legtöbbet a tanárok fizetésén. A pedagógusok bérét azonban egy évek óta változatlan vetítési alapból kiindulva számolják.

„Minimum 30 százalékos béremelés kell ahhoz, hogy itt és most azt mondhassuk, van remény” – hangsúlyozza a PSZ elnöke, arra utalva, hogy a diplomás átlagbéreket el kell érni az oktatásban is.

12 ezer pedagógus hiányzik az iskolákból

Nem meglepő, hiszen: egy pályakezdő pedagógus 150 ezer forintos nettó fizetésért dolgozik, egy élete közepén járó pedagógus pedig 210 ezer forintos nettó bért vihet haza.

Korábban írtunk arról, milyen sajátos módszerekkel igyekszik pótolni a kormány a pályáról hiányzó pedagógusokat, legutóbb a tanárképzési idő lerövidítéséről döntöttek. Hogy ezek a rendelkezések mennyire érnek célt, az egyelőre kérdés, az üres álláshelyek betöltésére azonban nagy szükség lenne.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.