A holokauszttal kapcsolatos tévhitek már nemcsak a neten, hanem az iskolák falai között is terjednek.
A tanárok nincsenek tisztában azzal, pontosan honnan és mikor indult a holokauszt, a legtöbben pedig azt sem tudják, mekkora volt a zsidóság lélekszáma a náci Németországban. A megkérdezettek kevesebb mint fele tudja, mi volt a brit kormány reakciója, amikor tudomásukra jutott, mit tesznek a nácik – derül ki a University College London kutatásából, amelyről a BBC írt. A felmérésben 1077 pedagógust kérdeztek meg, közülük 964-en a közelmúltban beszéltek a holokausztról tanóráikon.
„Ha az a cél, hogy megakadályozzuk hasonló események megismétlődését, akkor biztosan kell tudnunk és értenünk, miért történt” – magyarázza Dr. Andy Pearce professzor, hozzátéve, ha a tanárok tévhiteket adnak tovább tanítványaiknak, az táptalaj az összeesküvés-elméletek gyártásának, a holokauszt megkérdőjelezésének.
A UCL főtitkára ugyanakkor a tanárok védelmében azt hangsúlyozta, az iskolák vezetőségei és a pedagógusok küzdenek az interneten terjedő fals információk ellen, a zsúfolt tanmenetek miatt ugyanakkor nehéz minden témára egyenlő figyelmet fordítani.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
