Húsz év munkája került veszélybe Afganisztánban a tálibok hatalomátvételével. Az országban 2001 óta próbálják működésre bírni az oktatási rendszert, és javítani az elkeserítő statisztikákon. Ma már minden harmadik nő tud írni és olvasni - húsz éve még tíz nő közül nyolc analfabéta volt.
Az UNESCO friss jelentése szerint 2001 óta nemcsak a diákok száma nőtt (méghozzá jócskán, egymillióról tízmillióra), de a tanárok száma is emelkedett, 58 százalékkal. Ez a 2001-ben hozott szabályozásnak is köszönhető, amely kilenc év tankötelezettséget ír elő minden gyereknek.
A nők statisztikái is javulást mutatnak: az írni-olvasni tudó nők aránya 17 százalékról 30 százalékra emelkedett, és míg 2001-ben szinte egyetlen lány sem járt iskolába, addig ma már tíz tanulóból négy lány. A felsőoktatásban is hasonló a tendencia: 2001-ben még csak ötezer, 2018-ban viszont már 90 ezer nő tanult valamelyik egyetemen.
Persze még bőven lenne mit tenni - minden második iskoláskorú gyerekek nem tanul, és a diákok több mint kilencven százalékának gyűlik meg a baja az olvasással. Komoly probléma a tanárhiány – különösen női pedagógusok vannak kevesen –, de az alacsony fizetések is.
Ezek így is magy eredmények, 2001-ben ugyanis gyakorlatilag a nulláról indult a lányok oktatása. 1996 és 2001 között, a tálibok uralmának idején a nők egyáltalán nem tanulhattak és nem is vállalhattak munkát, sokukat csak otthon, titokban tanították írni, olvasni.
Milyen jövő vár az afgán lányokra?
Afganisztánnak most ismét a tálibok az urai. Bár azt ígérték, biztosítani fogják az oktatás zavartalan működését, sőt a nőktől sem veszik majd el a tanulás lehetőségét, ezek az ígéretek már elhangzásuk pillanatában megkérdőjelezhetők voltak. Nem véletlen, hogy amikor a tálibok elfoglalták az afgán fővárost, nők tucatjai menekültek a kabuli egyetem épületéből – volt, aki félelmében elégette a diplomáját és az összes bizonyítványt, amiért az elmúlt években tanult.
A koedukált oktatást szinte azonnal megszüntették Afganisztánban: férfi oktatók nem taníthatnak női hallgatókat, és a nők és a férfiak nem vehetnek részt közös előadásokon és szemináriumokon.
Az egyetemek épületeibe kizárólag külön bejáraton léphetnek be, az intézmények belső terét úgy kell átalakítani, hogy a két nem képviselői ne érintkezhessenek, ne beszélgethessenek egymással a szünetekben és távozáskor sem. Egészen elképesztő szabályokat hoztak: ha nagyon muszáj, a női ls a férfi hallgatók tartózkodhatnak egy helyiségben, de ilyenkor függönnyel el kell választani őket egymástól.
A felsőoktatásban eddig nem voltak ilyen előírások: míg az általános és a középiskolák a tálib hatalomátvétel előtt sem voltak koedukáltak, a felsőoktatásban a férfiak és a nők eddig együtt tanulhattak. A női hallgatók viseletére sem vonatkozott semmilyen előírás, többségük mégis viselte a hidzsábot. Most már ez is kötelező lesz, muszlin fejkendőt kell viselniük az egyetemem, de az egyelőre nem derült ki, hogy a kendőnek csak a hajat, vagy az arc nagy részét is takarnia kell.
A nők dolga - a tálibok szerint
A múlt héten a női sport betiltásáról is döntöttek az országban, a tálib kulturális bizottság elnöke szerint ugyanis az "szükségtelen" és "helytelen". Hiszen egy meccsen adódhatnak olyan helyzetek, hogy a női arc vagy test fedetlenné válik – ezt pedig vallási okok miatt nem engedhetik.
Hogy a tálibok milyen szerepet szánnak a nőknek, arról jól árulkodik egyik szóvivőjük nyilatkozata - ő azt mondta, a nők feladata a gyerekek nevelése, és nincs rá szükség, hogy ők is tagjai legyenek a kabinetnek.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
