Húsz év munkája került veszélybe Afganisztánban a tálibok hatalomátvételével. Az országban 2001 óta próbálják működésre bírni az oktatási rendszert, és javítani az elkeserítő statisztikákon. Ma már minden harmadik nő tud írni és olvasni - húsz éve még tíz nő közül nyolc analfabéta volt.
Az UNESCO friss jelentése szerint 2001 óta nemcsak a diákok száma nőtt (méghozzá jócskán, egymillióról tízmillióra), de a tanárok száma is emelkedett, 58 százalékkal. Ez a 2001-ben hozott szabályozásnak is köszönhető, amely kilenc év tankötelezettséget ír elő minden gyereknek.
A nők statisztikái is javulást mutatnak: az írni-olvasni tudó nők aránya 17 százalékról 30 százalékra emelkedett, és míg 2001-ben szinte egyetlen lány sem járt iskolába, addig ma már tíz tanulóból négy lány. A felsőoktatásban is hasonló a tendencia: 2001-ben még csak ötezer, 2018-ban viszont már 90 ezer nő tanult valamelyik egyetemen.
Persze még bőven lenne mit tenni - minden második iskoláskorú gyerekek nem tanul, és a diákok több mint kilencven százalékának gyűlik meg a baja az olvasással. Komoly probléma a tanárhiány – különösen női pedagógusok vannak kevesen –, de az alacsony fizetések is.
Ezek így is magy eredmények, 2001-ben ugyanis gyakorlatilag a nulláról indult a lányok oktatása. 1996 és 2001 között, a tálibok uralmának idején a nők egyáltalán nem tanulhattak és nem is vállalhattak munkát, sokukat csak otthon, titokban tanították írni, olvasni.
Milyen jövő vár az afgán lányokra?
Afganisztánnak most ismét a tálibok az urai. Bár azt ígérték, biztosítani fogják az oktatás zavartalan működését, sőt a nőktől sem veszik majd el a tanulás lehetőségét, ezek az ígéretek már elhangzásuk pillanatában megkérdőjelezhetők voltak. Nem véletlen, hogy amikor a tálibok elfoglalták az afgán fővárost, nők tucatjai menekültek a kabuli egyetem épületéből – volt, aki félelmében elégette a diplomáját és az összes bizonyítványt, amiért az elmúlt években tanult.
A koedukált oktatást szinte azonnal megszüntették Afganisztánban: férfi oktatók nem taníthatnak női hallgatókat, és a nők és a férfiak nem vehetnek részt közös előadásokon és szemináriumokon.
Az egyetemek épületeibe kizárólag külön bejáraton léphetnek be, az intézmények belső terét úgy kell átalakítani, hogy a két nem képviselői ne érintkezhessenek, ne beszélgethessenek egymással a szünetekben és távozáskor sem. Egészen elképesztő szabályokat hoztak: ha nagyon muszáj, a női ls a férfi hallgatók tartózkodhatnak egy helyiségben, de ilyenkor függönnyel el kell választani őket egymástól.
A felsőoktatásban eddig nem voltak ilyen előírások: míg az általános és a középiskolák a tálib hatalomátvétel előtt sem voltak koedukáltak, a felsőoktatásban a férfiak és a nők eddig együtt tanulhattak. A női hallgatók viseletére sem vonatkozott semmilyen előírás, többségük mégis viselte a hidzsábot. Most már ez is kötelező lesz, muszlin fejkendőt kell viselniük az egyetemem, de az egyelőre nem derült ki, hogy a kendőnek csak a hajat, vagy az arc nagy részét is takarnia kell.
A nők dolga - a tálibok szerint
A múlt héten a női sport betiltásáról is döntöttek az országban, a tálib kulturális bizottság elnöke szerint ugyanis az "szükségtelen" és "helytelen". Hiszen egy meccsen adódhatnak olyan helyzetek, hogy a női arc vagy test fedetlenné válik – ezt pedig vallási okok miatt nem engedhetik.
Hogy a tálibok milyen szerepet szánnak a nőknek, arról jól árulkodik egyik szóvivőjük nyilatkozata - ő azt mondta, a nők feladata a gyerekek nevelése, és nincs rá szükség, hogy ők is tagjai legyenek a kabinetnek.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
