Rengeteg iskola kísérletezik világszerte a négynapos munkahéttel a tanár- és a pénzhiány miatt

Világszerte kísérleteznek a négynapos munkahéttel, több vállalatnál már évek óta bevált gyakorlat, hogy a péntek szünnap. Vajon a négynapos rendszer az iskolákban is működne? Az Egyesült Államokban már több mint 1600 intézmény kísérletezik a rövidített tanítási héttel - elsősorban nem szakmai megfontolásból, hanem a tanárhiány vagy éppen anyagi problémák miatt. A tapasztalatok vegyesek.

  • Bezzeg Hanna

A járvány alatt több cég állt át csökkentett munkarendre, sok helyen általánossá vált a négynapos munkahét. Spanyolország után nemrég az Unilever döntött úgy, hogy Új-Zélandon kipróbálja, hatékonyabban dolgoznak-e az ottani munkavállalók, ha áttérnek a négynapos munkahétre, és több japán vállalat is ezzel kísérletezik. A Microsoft japán részlegén már több éve próbálkoznak, ott egyértelműen kiderült: ha rövidebb a munkaidő, hatékonyabb a munka.

Az iskolákban is működhet a négynapos hét?

Úgy tűnik, igen. Az 1930-as években kifejezetten népszerű volt a négynapos iskolahét, az elmúlt években pedig ismét reneszánszát éli. Egy, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) által készített tanulmányból kiderül, hogy az Egyesült Államokban már több mint 1600 intézmény tért át a négynapos iskolahétre, a legtöbb helyen a péntek szünnap. A diákok a többi napon azonban több időt töltenek az iskolapadban, mint a hagyományos munkarendben tanulók: egy tanévben összesen 148 tanítási napjuk van, míg a többi intézményben 180 napot töltenek az osztálytermekben a tanulók.

Az átállás hátterében a legtöbb esetben azonban nem szakmai érvek, sokkal inkább anyagi problémák állnak. Néhány évvel ezelőtt az egyik coloradói tankerület is bevezette a rövidített munka- és iskolahetet, így lett a hétfő iskolamentes nap, a családok pedig minden héten kapnak egy hosszú hétvégét. Ott sem a tanítási/tanulási hatékonyságon akartak javítani, sokkal inkább az itthon is sok problémát okozó tanárhiányt igyekeztek enyhíteni a megoldással.

A coloradói intézményekben ez a költségcsökkentési stratégia része is, így tudnak a gyerekek utaztatásának költségein, sőt az épületek rezsijén is tudnak spórolni, kevesebbet kell fűteni, világítani. Persze a szabad hétfőért nem minden szülő rajong, sokan nem tudják megoldani a gyermekfelügyeletet, ezért az iskolák - díj ellenében - hétfőnként továbbra is fogadnak olyan gyerekeket, akiknek a szülei dolgoznak, más pedig nem tud vigyázni rájuk.

A szintén az Egyesült Államokban lévő Peach megyében a négynapos iskolahét bevezetése 76 százalékkal csökkentette a helyettesítési költségeket, 35 százalékkal az utazási költségeket, 8 százalékkal a különböző iskolai eszközökre fordított összeget.

Jó ötlet? Rossz ötlet?

Felmerülhetnek kérdések a négyhetes munkarend hatékonyságával kapcsolatban, a tapasztalatok vegyesek. A négynapos rendszer támogatói szerint a diákoknak több idejük jut a tanulásra, a tanároknak pedig a felkészülésre. Egyes kutatások szerint kevesebb stressz éri a gyerekeket, így az iskolai probklémák, szabályszegések és konfliktusok száma is 40 százalékkal csökkent.

Persze vannak ellenpéldák is - nem minden intézményben volt egyértelmű siker az átállás a négynapos munkahétre. Több oregoni állami iskola váltott az új rendszerre a koronavírus-járvány alatt, és egységesen az volt a tapasztalat, hogy lecsökkent az az idő, amit a diákok tanulással töltöttek. Az iskolák a kiesett napokat úgy próbálták pótolni, hogy 50 perccel meghosszabbították a többi négy napot, ám ez sem bizonyult jó megoldásnak.

Vagy kezdődjön 9-kor az iskola?

Az utóbbi időben többen is felvetették, mi lenne, ha reggel 8 helyett inkább 9-kor kezdődne az iskola. Pár hete az ADOM Diákmozgalom 12 pontos javaslatcsomaggal állt elő, amelyben helyet kapott a későbbi iskolakezdés gondolata is. A javaslatot számos kritika érte, ezért a diákmozgalom később hozzá is tette, hogy a 9 órai kezdést a középiskolákban lehetne kipróbálni, így az általános iskolás gyereküket iskolába szállító szülők sem késnek el a munkából. „Szintén fontos, hogy a 9 órai iskolakezdés bevezetésekor kikérjék az iskolai közösségek (tantestület, diákönkormányzat) véleményét is, tehát helyi szinten szabadon térhessenek el az iskolák ettől az ajánlástól” - tették hozzá.

Tavaly egyébként Karácsony Gergely budapesti főpolgármester vetette fel az ötletet: mi lenne, ha szeptembertől a középiskolákban fél 9-kor kezdődne a tanítás. Szerinte ezzel a diákok elkerülhetnék a reggeli közlekedési csúcsforgalmat.

A kérdés mindenkit megmozgatott, az Oregoni Egyetem kutatása például összehasonlította az állami iskolák teljesítményét aszerint csoportosítva azokat, hogy öt- vagy négynapos rendszerben folyik a tanítás. A kutatók azt találták, hogy a matek- és a szövegértési teszteken elért eredmények látványosan rosszabbak voltak a rövidebb munkahetes rendszerben működő iskolákban.

Az oregoni kutatáshoz hasonlót Coloradóban is elvégeztek, három különálló kutatás keretein belül vizsgálák a négy- és ötnapos rendszerben működő iskolákat. Az eredmények ellentmondásosak: az egyik kísérlet tapasztalatai szerint a négy napig iskolába járó diákok javítani tudtak eredményeiken, míg a másik vizsgálat eredményei alapján a hagyományos formában tanulók teljesítettek jobban. A harmadik kutatás nem talált szignifikáns különbséget a négynapos és az ötnapos rendszer eredményei között.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

145 újonnan engedélyezett tankönyv kerül a kínálatba, augusztus végétől rendelhetnek belőlük az iskolák

Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.