A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén úgy tűnik, pedagógusképzés átalakítása is előkerült. Ha a tervek megvalósulnak, minden „felesleges anyag” kikerül a képzésekből - egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.
A pedagógushallgatók felkészítését csakis az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szellemében végezhetnék az egyetemek, megalapozva az iskolai oktatás kormány által helyesnek vélt irányvonalát - írja a Népszava. Másrészt a követelményeinek könnyítésével szeretnék csökkenteni a képzési területen lévő jelentős lemorzsolódást.
Az oldal szerint a képzések NAT-kompatibilitását az egyetemi Neptunon keresztül ellenőriznék. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás az ülés után azt mondta a lapnak, azzal, hogy a tanárképzést szigorúan a NAT-hoz kötnék, szűkítenék annak a lehetőségét, hogy más, ezen túlmutató ismereteket is taníthassanak a tanárok a diákoknak.
Szerinte a képzés "lebutítása" és a képzési és kimeneti követelmények könnyítése valóban több tanárdiplomás fiatalt eredményezhet, de a minőség rovására. Ha pedig a kormány terve megvalósul, Totyik Tamás szerint egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia. A tervek szerint, ha valaki emelt szintű érettségire is szeretne felkészíteni, ahhoz egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kell majd részt vennie.
A Népszava szerint ezeket az elképzeléseket egy minisztériumi levél is alátámasztja, amiben többek között az áll, hogy "a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell". Arról viszont kevés szó esett az ülésen, mi lesz a nyelvtanárok képzésével, és a 2018-ban ígért kormányzati idegennyelvi stratégiával.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
