"Lassan nem beszélhetünk a gyerekekkel arról, hogy vannak nem heteroszexuális emberek"

Ma szavaz az Országgyűlés két fontos, oktatást (is) érintő kérdésről: a Fudan Egyetem magyar kampuszáról és a „pedofiltörvényként” elhíresült javaslatról is. Cikkünkben folyamatosan nyomon követhetitek a nap eseményeit.

  • Csik Veronika

Frissítés: Ma több kérdésben is szavazott az országgyűlés, a "pedofil törvény" néven elhíresült javaslatot 157 igen, 1 nem, 0 tartózkodás mellett: elfogadták. A Fudan-jogszabályt is megszavazták. Részletek itt.

Emberként és pedagógusként szembeköpném magam, ha nem állnék ki teljes mellszélességgel a pedofiltörvény mellett. És akkor is, ha nem állnék ki az egyenlőség, az elfogadás mellett

-írta Facebookon Jocó bácsi, hozzátéve: a ma Országgyűlés elé kerülő javaslat azonban "baromira nem a pedofília ellen szól, sőt igazából van, akit felment alóla", ehelyett szimplán egy csoport ellen lép fel. A tervezet ugyanis finoman szólva is zavarosan kezeli a pedofília, a homoszexualitás vagy a transzneműség kérdéskörét, ez pedig az iskolai felvilágosító órákat is átszabhatja (vagy önmagában megkérdőjelezheti azok értelmét), sőt a tanár-diák beszélgetések szabadságát is megpecsételi.

A törvény ugyanis tiltani fogja a 18 éven aluliaknak a homoszexualitás és a nemváltás „népszerűsítését és megjelenítését”, a jövőben nem lehet iskolai előadást tartani ezekről a témákról. A civil szervezetek helyett pedig állami szervek végeznék a „felvilágosítást”, mások csak akkor beszélhetnének szexuális felvilágosításról vagy éppen droghasználatról, ha a kijelölt állami szerv engedélyezte azt. 

...az iskolában lassan nem beszélhetünk a gyerekekkel arról, hogy vannak nem heteroszexuális emberek. Miért, akkor nem lesznek? Egy csapásra eltűnnek? Hát baromira nem. Ha nem beszélünk róla, az a legrosszabb – írja Jocó bácsi posztjában.

Szerinte nincs ma Magyarországon olyan tanár, akinek ne lett volna/ne lenne most is nem heteroszexuális diákja. A népszerű töritanár pedig nem tudja, ezek után a diákok mernek-e majd segítséget kérni abban, hogy elfogadják magukat. A kérdés, vajon „meg tud-e egy kamasz küzdeni ezzel úgy, hogy azt hallja, látja, hogy a törvényhozás ellene van?”

Tízezren tüntettek

Hétfő este tüntetés volt a Parlament előtt a "pedofiltörvény ellen": a szervezők felszólították az Országgyűlés tagjait, hogy ne szavazzák meg "a gyermekjogokat és szólásszabadságot sárba tipró törvénymódosítást".

Fudan vs Diákváros

Ma a Fudan Egyetem budapesti campusáról is szavaz az Országgyűlés. A Fudan és a Diákváros építése körül már hónapok óta óriási vita van. Év elején derült ki, hogy a főváros déli városkapujában, a Nagyvásártelep közelében kaphat helyet a kínai egyetem budapesti campusa. A kiszemelt ingatlan azonban a korábban olimpiai falunak, majd később „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett projekt helyszíne volt.

Míg az első hírek arról szóltak, hogy a kollégiumoknak, hallgatói központnak helyet adó, Ferencváros déli részén elhelyezkedő terület 16,2 hektáros lesz majd, Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere szerint ma már csak 6-7 hektárral számolnak a kormányzati tervek. Időközben ugyanis eldőlt, hogy a kínai egyetem campusa is pont itt épül majd fel, 22,2 hektáros területen.

Ráadásul a sportlétesítmények és kulturális intézmények nemcsak a Fudan területén kapnak majd helyet, de a magyar hallgatóknak fizetniük is kell majd ezek használatáért. A fent említett 3000, a kínai egyetemhez tartozó kollégiumi helyet is csak azok vehetik majd igénybe, akik a Fudan hallgatói – mindezt úgy, hogy a magyar diákoknak tervezett Diákváros területéből hasítana ki jókora darabot az intézmény.

Jelenleg úgy néz ki, népszavazás dönthet majd a campus sorsáról, azonban 2023-ig is elhúzódhat az ügy - bár ma szavaznak a kérdésben, a kormány szerint "a Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik". A problémáról egyébként itt írtunk bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.