Az iskolákban, mint korábban, újra kötelező lesz a maszkviselés, a rendezvényeket továbbra sem engedélyezik, és sportolni, énekelni csak a szabadban - az udvaron, illetve a kültéri sportpályákon - lehet.
Ausztriában május 17-én, hétfőn újra kinyitnak a hetekkel ezelőtt a koronavírus-járvány megfékezése érdekében távoktatásra átállt iskolák - jelentette be Heinz Fassmann oktatási miniszter.
A miniszter továbbra is nagy hangsúlyt fektet a gyerekek rendszeres szűrésére, hogy megelőzzék a koronavírus-gócpontok kialakulását az iskolákban, de az egészségügyi miniszter által pénteken bejelentett heti háromszori tesztelést nem erősítette meg. A pedagógusok folyamatos oltása, illetve a koronavírus tesztelése hivatott biztosítani, hogy az idei tanévben már ne kelljen újra távoktatásra váltani - mondta a tárcavezető.
A hosszú zárlat, a barátok hiánya és az otthoni tanulás következményeként sok diáknál fellépő járulékos negatív következmények - mint például alvászavarok, depresszió - orvoslására a miniszter bejelentette, hogy 20 százalékkal megnövelik az iskolai pszichológusok munkájára szánt keretösszeget. Ez lehetővé teszi, hogy minden gyermek, akinek szüksége van rá, megfelelő szakmai segítséget kaphasson.
Fassmann a közelgő érettségi vizsgákról szólva elmondta, csak az írásbeli számonkérések lesznek kötelezőek, szóbeli vizsgát csak azoknak a diákoknak kell megszervezni, akik ezt kifejezetten kérik. A diákokat pedig arra kérte, hogy közvetlenül az érettségi előtt kerüljék a szociális kontaktusokat, és továbbra is tartsák be a koronavírus megfékezését szolgáló egyéb rendelkezéseket, hogy idén is problémamentes lehessen a vizsgák lebonyolítása.
Néhány országban már most hétfőtől visszatérhettek a diákok az iskolapadokba, de a nagyobb lazítás jövő héttől kezdődik. Arról, hogy mik a tervek külföldön, itt írtunk korábban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
