Újranyitási hullám az iskolákban: jövő héttől több országban is kezdődik a személyes oktatás

Néhány országban már most hétfőtől visszatérhettek a diákok az iskolapadokba, de a nagyobb lazítás jövő héttől kezdődik. Körbe néztünk, mik a tervek külföldön.

  • Eduline/MTI

Szerbiában a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb úgy döntött, hogy az országban már semmi nem indokolja az online oktatást, ezért már most hétfőtől visszaülhettek az iskolapadokba a középiskolások, illetve az általános iskolák felső tagozatosai.

A járványhelyzet Szlovákiában is több mint egy hónapja lassan, de folyamatosan javul, ezért Branislav Gröhling, az oktatásügyi tárca vezetője bejelentette: a jövő héttől öt járásban már teljes egészében megnyithatnak az általános és középiskolák és - különböző mértékben, de - a fennmaradó 74 járásban is bővül azoknak az oktatási intézményeknek a száma, amelyek helyszíni oktatást biztosíthatnak.

Lengyelország egész területén már most hétfőn megnyitottak az óvodák és a bölcsődék, jövő héttől pedig az általános iskolák 1-3. osztályos tanulói is áttérhetnek a távoktatásról a személyes oktatásra az ország tizennégy vajdaságában, további ötben viszont a koronavírus-járvány miatt folytatódik a korábban elrendelt online oktatás.

A vártnál korábban oldják a korlátozásokat Olaszországban, így április 26-tól ott is az egész országban megnyitják az oktatási intézményeket. A tantermi oktatás újraindításával 8,5 millió hat és tizenkilenc év közötti tanuló térhet vissza az utolsó hónapra az iskolákba, mivel az olasz tanév június közepéig tart. A diákok már október óta otthonról tanultak.

Ugyancsak jövő hétfőn 11 éves korig a franciaországi diákok is visszatérhetnek az iskolapadokba. A felsőbb osztályokba járóknak és a középiskolásoknak május 3-án indul újra a személyes oktatás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.