Teltház vagy foghíjas padsorok - vajon mennyien lesznek ma az iskolákban?

A szeptemberben bevezetett járványügyi szabályok mellet indul újra az iskola ma reggel, de vajon hányan lesznek a termekben? Mondjátok el a tapasztalataitokat, és azt, ti hogy döntöttetek.

  • Csik Veronika

A kormány döntése alapján április 19-én hétfőn, azaz ma kinyitnak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai, a felsősök, a hat- és nyolcosztályos gimnazisták azonban csak május 10-én, a középiskolásokkal együtt kezdenek. Tehát április 19-től csak az 1-4. osztályosoknak lesz személyes tanítás, az 5-8., illetve a 9-12. osztályokban még egy ideig marad az online oktatás.

Ami a járványügyi szabályokat illeti, a március 5-e előtti, szeptemberben bevezetett szabályok lépnek életbe - kötelező lesz a lázmérés, a fertőtlenítés és a távolságtartás is, ugyanakkor a maszkviselés továbbra sem.

Sok szülő azonban korábban már jelezte: nem szívesen engedné iskolába a gyerekét ebben a helyzetben. A TASZ megvizsgálta annak jogi szempontjait, muszáj-e az iskolában tartózkodnia annak a diáknak vagy tanárnak, aki ezt kockázatosnak érzi. Mint írják, a szülő az iskola házirendjében meghatározott számú napot igazolhat, "a jogszabály azonban megengedi, hogy az iskola vezetője indokolt esetben további napokat igazoljon a gyermek számára, és ehhez a járványhelyzetre való hivatkozás alapos indoknak minősül." Ezt az Oktatási Hivatal is megerősítette, azzal, hogy ennek jogosságát időről időre felül kell vizsgálni. De vajon mennyien döntöttek az otthonmaradás mellett?

A március 8-án bevezetett távoktatás után április közepén kinyitnak az iskolák. Végül hány szülő döntött az iskolátokban az otthonmaradás mellett? Az osztályból hányan jelentek meg hétfőn? Minden órát megtartottak, és minden tanár be tudott menni az iskolába? Írjátok meg a tapasztalataitokat az [email protected] címre!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.