Teltház vagy foghíjas padsorok - vajon mennyien lesznek ma az iskolákban?

A szeptemberben bevezetett járványügyi szabályok mellet indul újra az iskola ma reggel, de vajon hányan lesznek a termekben? Mondjátok el a tapasztalataitokat, és azt, ti hogy döntöttetek.

  • Csik Veronika

A kormány döntése alapján április 19-én hétfőn, azaz ma kinyitnak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai, a felsősök, a hat- és nyolcosztályos gimnazisták azonban csak május 10-én, a középiskolásokkal együtt kezdenek. Tehát április 19-től csak az 1-4. osztályosoknak lesz személyes tanítás, az 5-8., illetve a 9-12. osztályokban még egy ideig marad az online oktatás.

Ami a járványügyi szabályokat illeti, a március 5-e előtti, szeptemberben bevezetett szabályok lépnek életbe - kötelező lesz a lázmérés, a fertőtlenítés és a távolságtartás is, ugyanakkor a maszkviselés továbbra sem.

Sok szülő azonban korábban már jelezte: nem szívesen engedné iskolába a gyerekét ebben a helyzetben. A TASZ megvizsgálta annak jogi szempontjait, muszáj-e az iskolában tartózkodnia annak a diáknak vagy tanárnak, aki ezt kockázatosnak érzi. Mint írják, a szülő az iskola házirendjében meghatározott számú napot igazolhat, "a jogszabály azonban megengedi, hogy az iskola vezetője indokolt esetben további napokat igazoljon a gyermek számára, és ehhez a járványhelyzetre való hivatkozás alapos indoknak minősül." Ezt az Oktatási Hivatal is megerősítette, azzal, hogy ennek jogosságát időről időre felül kell vizsgálni. De vajon mennyien döntöttek az otthonmaradás mellett?

A március 8-án bevezetett távoktatás után április közepén kinyitnak az iskolák. Végül hány szülő döntött az iskolátokban az otthonmaradás mellett? Az osztályból hányan jelentek meg hétfőn? Minden órát megtartottak, és minden tanár be tudott menni az iskolába? Írjátok meg a tapasztalataitokat az [email protected] címre!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.