A TASZ szerint jogszerű az iskolai hiányzás igazolása a járványra hivatkozva

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy véli, cizelláltabban kellene kezelni az iskolanyitás kérdését annál, hogy csak a nyitás és zárás merül fel opcióként.

  • Csik Veronika

A nyitásról való döntés során a járványügyi szempontok mellett más fontos tényezőket is mérlegelni kell. Az állam kötelezettsége ugyanis az is, hogy biztosítsa a gyermekekről való megfelelő testi, szellemi erkölcsi fejlődéshez szükséges gondoskodást, továbbá az oktatáshoz való jog keretei között az oktatást-nevelést

- írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) állásfoglalásában. Szerintük a nyitást a pedagógusok oltás miatti védettségének kialakulásához kellett volna igazítani, az azonban csak a második oltás után történik meg, a pedagógusok többsége viszont csak az első adag vakcinát kapta meg. "Vagyis nem tekinthető megalapozottnak az a döntés, ami a pedagógusoknak elérhetővé tett első oltás felvétele után elérkezettnek látja az időt az iskolák újranyitására" – írják.

Ha nyit a suli, kötelező benenni?

A TASZ annak jogi szempontjait is megvizsgálta, muszáj-e az iskolában tartózkodnia annak a diáknak vagy tanárnak, aki ezt kockázatosnak érzi. Mint írják, a szülő az iskola házirendjében meghatározott számú napot igazolhat,

a jogszabály azonban megengedi, hogy az iskola vezetője indokolt esetben további napokat igazoljon a gyermek számára, és ehhez a járványhelyzetre való hivatkozás alapos indoknak minősül.

Ezt az Oktatási Hivatal is megerősítette, azzal, hogy ennek jogosságát időről időre felül kell vizsgálni. Arról, hogy a tanároknak lehetősége van-e távol maradni a munkahelyétől, azt írják: a munkáltató alappal várja el a dolgozóktól, hogy beoltassák magukat, abban az esetben viszont, ha a pedagógust már beoltották, ám a biztonságos védettség még nem alakult ki, vagy ha valakit egészségügyi ok miatt nem lehet beoltani, „van lehetőség arra, hogy a munkavállaló egyeztessen a munkáltatóval, hogy megoldható-e az otthoni munkavégzés”. Sőt,

a munka törvénykönyve azt is lehetővé teszi, hogy a munkavállaló megtagadja a munkáltatói utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba (például a biztonságos munkafeltételek megteremtésére vonatkozó előírásba) ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.