Szeptembertől katolikus szemléletű történelem- és irodalomkönyvet is választhatnak az iskolák

A következő tanévtől az intézmények eldönthetik, melyik típusú könyvből szeretnének oktatni - katolikus történelem- és irodalomtankönyvből is válaszhatnak.

  • Eduline/MTI

Szeptembertől katolikus történelem- és irodalomtankönyvekből is tanulhatnak a gimnáziumok, szakgimnáziumok és technikumok 9. és 10. évfolyamos tanulói – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkársága. A megjelent kötetek egy készülő, teljes katolikus tankönyvcsalád első darabjai, amelynek kidolgozását a Katolikus Pedagógiai Intézet koordinálja.

Kovács Örs, a történelemtankönyvek főszerkesztője azt írta, a tankönyvek a keresztény értékrend szemszögéből is elmagyarázzák a történelmi összefüggéseket, és bővebben jelenítenek meg vallás- és egyháztörténeti témákat, ugyanakkor nem hiányoznak belőlük a „történelmi múlttal való őszinte szembenézések sem”.

Hozzátette: a tankönyvsorozat kidolgozásakor az elsődleges szempont a szakmai hitelesség, a pontosság és a naprakészség volt. Igyekeztek a legújabb kutatások eredményeit beemelni a tankönyvekbe. Emellett például a közvélemény érdeklődésére kiemelten számot tartó magyar őstörténeti témát is próbálták „kiegyensúlyozottan, a tudományosság messzemenő szem előtt tartásával, több oldalról megközelíteni” – jegyezte meg.

Az irodalomtankönyvek főszerkesztője S. Pásztor Judit. A közlemény szerint a kronologikus felépítésű tankönyvek „alapkoncepciója az olvasás megszerettetése, valamint az irodalom ön- és világmegértésünkben játszott szerepének felismertetése”. Az egyes fejezeteket minden esetben művelődéstörténeti összefoglaló lecke vezeti be, a leckék végén szereplő Kitekintés-modul a művek, műfajok és motívumok hatástörténeti vagy intertextuális szövegpárhuzamaira, míg az Érdekesség-modul a tágabb kulturális vonatkozásokra mutat rá. A leckéket szóbeli és írásbeli szövegalkotási feladatok zárják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.