Bár a középiskolás diákok és tanárok május 10-ig még otthonról vesznek részt az oktatásban, az általános iskolásoknak és az óvodásoknak hétfőtől már nyitnak az intézmények.
"Mi, a Kőbányai Szent László Gimnázium alulírott tanárai, dolgozói egyetértünk azokkal a bölcsődei, óvodai és általános iskolai dolgozókkal, akik aggályukat fejezik ki a nevelési és oktatási intézmények április 19-ei nyitásával kapcsolatban. Osztjuk az egészségügyi szakemberek és érdekvédelmi szervezetek azon véleményét, hogy ezeket az intézményeket csak akkor szabadna kinyitni, amikor ezt a járványügyi adatok – napi fertőzések, halálozások száma – igazolják. Véleményünk szerint jelen helyzetben ezen intézmények nyitása nemcsak az ott dolgozók és a gyerekek egészségi állapotát veszélyezteti, hanem minden Magyarországon élő embertársunkét is" - írja nyílt levelében az intézmény 74 tanára és dolgozója.
Az aláírókhoz egyénileg vagy csoportosan is lehet csatlakozni.
Ahogyan arról már többször is beszámoltunk, a középiskolákban május 10-ig marad a távoktatás, amit Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken azzal indokolt, feleslegesnek tartják az érettségik előtt pár napra kinyitni az intézményeket. Az általános iskolákban és az óvodákban viszont a tervek szerint már jövő héten újraindul a személyes oktatás.
Több szakszervezet, diák és szülő azonban túl korainak és elhamarkodottnak tartja az április 19-ei nyitást. A Szülői Hang úgy véli, „most az elsődleges feladat nem a tananyag, hanem az élet védelme”. Mint írják, várják a nyitást, de nem bármi áron. A Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért közösség online felméréséből kiderült, összességében a szülők 76,3%-a inkább nem tartja biztonságosnak az intézmények újranyitását. De ezzel a tanárok is egyetértenek, a Pedagógusok Szakszervezete és a 21 Kutatóközpont közös felmérése ugyanis rávilágított, hogy mindössze a tanárok 7 százaléka tartja jó ötletnek a jövő heti nyitást. Ennek ellenére 54 százalékuk visszamegy, ha muszáj, ami valószínűleg a hivatástudatnak és a státuszféltésnek tudható be.
Korábban már írtunk róla, hogy a diákok közül sem mindenki várja a jövő heti nyitást. A "Nem megyünk suliba április 19-től" címmel indított összefogás kezdeményezői szerint érthetetlen, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes. A diákmozgalom félsikerként értékeli, hogy a középiskolákban elhalasztották a jelenléti oktatás kezdetét, illetve azt is, hogy elmaradnak a szóbeli érettségik, ugyanakkor továbbra is szeretnék elérni, hogy április 19-től ne nyissanak ki az általános iskolák. Szerintük a járványhelyzet miatt továbbra sem biztonságos a személyes oktatás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
