Minden órán maszkban - tényleg ez lenne a megoldás, amíg nem lesznek védettek a tanárok?

Úgy tűnik, ha törik, ha szakad, az általános iskolák április 19-én nyitnak. A kormány tanácsadó minisztériumi elemzőcsapatának tagja szerint amíg nincs meg a védettség, maszkban kell tanítani és tanulni is.

  • Csik Veronika

"Amíg valamennyi pedagógus meg nem kapja a második oltását, és azt követően nem telik el még további két hét, a tanároknak, illetve az iskolába járó diákoknak maszkot kellene viselni és távolságot kellene tartani" – mondta Oroszi Beatrix epidemiológus, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak tanácsokat adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja a Népszavának.

Még akkor is, ha maszkban tanítani nem feltétlenül könnyű, de nem is lehetetlen" - tette hozzá.

A kormány tervei szerint az általános iskolák és az óvodák a korábban eldöntött időpontban: április 19-én nyitnak majd - mondta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár múlt héten. Bár a középiskolások csak május 10-én térnek majd vissza a tantermekbe, a kisebbek esetében nem tér el a tervektől az oktatási kormányzat. Sok szülő azonban nem örül a döntésnek, inkább kivennék gyermeküket, felmentést írnának a személyes iskolalátogatás alól.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is eredményként értékeli a középiskolák megnyitásának elhalasztását, ám továbbra is követelik valamennyi köznevelési intézmény zárva tartását és az eddigi munkarend fenntartását. Szerintük ez nemcsak a pedagógusok érdeke, hanem össztársadalmi érdek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.