Minden órán maszkban - tényleg ez lenne a megoldás, amíg nem lesznek védettek a tanárok?

Úgy tűnik, ha törik, ha szakad, az általános iskolák április 19-én nyitnak. A kormány tanácsadó minisztériumi elemzőcsapatának tagja szerint amíg nincs meg a védettség, maszkban kell tanítani és tanulni is.

  • Csik Veronika

"Amíg valamennyi pedagógus meg nem kapja a második oltását, és azt követően nem telik el még további két hét, a tanároknak, illetve az iskolába járó diákoknak maszkot kellene viselni és távolságot kellene tartani" – mondta Oroszi Beatrix epidemiológus, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak tanácsokat adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja a Népszavának.

Még akkor is, ha maszkban tanítani nem feltétlenül könnyű, de nem is lehetetlen" - tette hozzá.

A kormány tervei szerint az általános iskolák és az óvodák a korábban eldöntött időpontban: április 19-én nyitnak majd - mondta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár múlt héten. Bár a középiskolások csak május 10-én térnek majd vissza a tantermekbe, a kisebbek esetében nem tér el a tervektől az oktatási kormányzat. Sok szülő azonban nem örül a döntésnek, inkább kivennék gyermeküket, felmentést írnának a személyes iskolalátogatás alól.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is eredményként értékeli a középiskolák megnyitásának elhalasztását, ám továbbra is követelik valamennyi köznevelési intézmény zárva tartását és az eddigi munkarend fenntartását. Szerintük ez nemcsak a pedagógusok érdeke, hanem össztársadalmi érdek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.