Továbbra is égető kérdés az oktatásban dolgozók oltása, a szakszervezetek mellett egyre többen kérik a döntéshozókat, hogy kerítsenek sort a tanárok, óvónők mielőbbi beoltására.
A tanárok ugyanúgy megkapják az oltást, mint minden más magyar állampolgár, az életkoruk és egészségügyi állapotuknak megfelelően”
- mondta korábban a parlamentben Kásler Miklóst az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) minisztere, mikor a tanárok oltásáról kérdezték. Az utóbbi napokban még többen kérdezték, mi lesz a tanárokkal. Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke nyílt most levélben kéri az emberi erőforrások miniszterétől, hogy a kormány vizsgálja felül az oltási tervet annak érdekében, hogy a bölcsődei, óvodai dolgozók, pedagógusok azonnal megkapják a védettségüket biztosító vakcinát.
Mindezt azután tette meg, hogy az RTL beszámolt arról, hogy egy 37 éves, egészséges nő halt bele vasárnap a koronavírus szövődményeibe. A nő Nógrád megyei Szécsényben bölcsődei kisgyermeknevelőként dolgozott.
Mindannyiunk közös érdeke, hogy minél előbb beoltsák őket
– hangsúlyozta Gémesi György. Nem csak MÖSZ elnöke kérte már a kormányt, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Nemcsak a tanárok szeretnének oltáshoz jutni, hanem a bölcsődei dolgozók is. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) mindezt az életbe lépett járványügyi intézkedések, illetve a bölcsődék nyitva tartása miatt szeretné.
Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő egyenesen az ombudsmanhoz fordult a tanárok oltása miatt. Szerinte ez az utolsó pillanat, hogy megkezdjék a pedagógusok oltását, akik így védetté válhatnának az érettségiig és az iskolákat is újra meg lehetne nyitni. Gulyás Gergely miniszter csütörtökön azt mondta, az idősebb tanárok közül mindenki, de akár a középkorúak is megkaphatják májusig az oltást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
