Két és félszeresére nőtt az óvodai felügyeletet kérők száma egy hét alatt

Az iskolai felügyeletre szoruló diákok száma is megduplázódott.

  • Eduline

Március 17-én 5386 általános iskolás (a tanulók 0,74 százaléka) és 22 126 óvodás (az óvodások 6,86 százaléka) számára kértek gyermekfelügyeletet – közölte a Népszavával az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Vagyis a koronavírusjárvány erősödése miatt március 8-tól elrendelt teljes távoktatás és intézménybezárás után az iskolai felügyeletre szoruló diákok száma megduplázódott, az óvodásoké pedig két és félszeresére nőtt egy hét alatt.

Múlt héten, 2021. március 8. és 11. között iskolai ügyeletet a tankerületi központok által fenntartott általános iskolai feladatot ellátó, illetve gyógypedagógiai ellátást biztosító intézményekben országosan, naponta 2600-4000 gyermek esetében - a tanulók létszámának 0,4-0,7 százalékában - vettek igénybe a szülők, gondviselők – közölte korábban a Klebelsberg Központ. Az Emmi adatai szerint összesen 2679 iskolásról volt szó.

Az óvodákban már a távoktatás első hetében is többen éltek a gyermekfelügyelet lehetőségével, összesen 8892-en. Viszont az egy-egy intézményre jutók száma elenyésző volt. Több budapesti kerületben mindössze harminc-negyven óvodás felügyeletét kellett megszervezni, sok helyen csak a gyerekek öt százalékát vitték be az ügyeletes óvodákba – derült ki az Eduline által kikért adatokból.

Munkáltatói igazolást sehol nem kérnek

Bár az önkormányzatok is arra kérték a szülőket, hogy csak a legszükségesebb esetben vegyék igénybe az ügyeletet, például akkor, ha nem tudnak otthonról dolgozni, vagy részt vesznek a védekezésben, munkáltatói igazolást sem az óvodákban, sem az iskolákban nem kérnek. „Az óvodavezetők viszont elég jól ismerik a szülőket, így tudják, ki az köztük, akinek az ügyeleti igénye valós és megalapozott” – írta az Eduline kérdésére a debreceni polgármesteri hivatal. A III. kerületi önkormányzat arra is felhívta a figyelmünket, hogy nem is vizsgálhatják, ki miért veszi igénybe az ügyeletet, és nem is utasíthatják vissza őket.

Az általános iskolások szüleinek sem kell igazolást beszerezniük a munkahelyüktől, közvetlenül az iskolaigazgatóktól kérhetik a gyerekeik napközbeni felügyeletét, amelyet az iskolák szerveznek meg kis létszámú csoportokban – közölte múlt héten a Klebelsberg Központ.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.