Maruzsa Zoltán: úgy készülünk, hogy húsvét után nyissunk

A jelenlegi tervek szerint április 7-én indulna újra a tantermi oktatás az általános iskolákban - erről a köznevelési államtitkár beszélt, és kitért az érettségire is.

  • Csik Veronika

A cél az, hogy minél előbb véget érhessenek az oktatásban is a korlátozások” – mondta Maruzsa Zoltán az InfoRádiónak.

„Ez a jóslás kategóriája, de úgy készülünk, hogy húsvét után nyissunk" - tette hozzá. A középiskolások november eleje óta vannak otthon, de az államtitkár azt reméli, hogy náluk is minél hamarabb vissza lehet állni a jelenléti oktatásra. Úgy fogalmazott, hogy három hét vagy egy hónap múlva olyan kedvező helyzet lehet, hogy mindenki visszatérhet, de előfordulhat, hogy ütemezett visszatérés lesz az oktatási intézményekbe.

Azt is elmondta, jelenleg nincs tiltás, ha szükséges a személyes felkészülés, akkor arra van lehetőség, és a tanárok is oktathatnak az iskolai épületből. Az érettségire készülőknek szervezhető kiscsoportos felkészítők, ezzel élnek is az intézmények - tette hozzá. Ami az érettségi menetét illeti, az államtitkár szerint sok forgatókönyvre fel vannak készülve, de a diákok többsége érettségizni akar. „A diákok úgy készüljenek, hogy május első napjaiban az írásbeli biztosan lesz, és úgy készülünk, hogy a szóbeliket is a hagyományos módon megtartjuk” – mondta.

Ezzel az elképzeléssel azonban sokan nem értenek egyet. A napokban több petíció is inult annak érdekében, hogy a kormány eltörölje az idei szóbeli vizsgákat. Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy javaslatot kap a köznevelési államtikárság, felvetették, hogy csak írásbeli legyen, de ez nem biztos, hogy mindenkinek könnyítés, és előbukkant az a javaslat is, hogy legyen választható a szóbeli. Ennek ellenére a jelenlegi álláspont továbbra is az: lesz írásbeli és szóbeli is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.