A miniszter mondataiból továbbra is úgy tűnik, hogy nem lesz „soron kívüli” oltás az oktatásban – a tegnapi parlamenti ülésen, az azonnali kérdések között az oltás mellett előkerült a KRÉTA-rendszer is.
Kásler Miklóst az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) miniszterét a jobbikos Csányi Tamás kérdezte a digitális oktatásról, a tanárok oltásáról és a Kréta-rendszerről is – a Mérce élőben közvetítette az ülést (az oktatási kérdések a 41. perctől kerülnek elő). A képviselő először azt kérdezte, hogy mennyibe került az adófizetőknek a Kréta-rendszer, illetve beoltják-e a tantermen kívüli oktatási időszakban azokat a tanárokat, akik ezt igénylik. Az is kérdés volt az ülésen: kompenzálják-e a tanárokat a saját eszközbeszerzéseikért, a szakszervezetek által megnevezett "jelképes százezer forinttal”? Valamint az otthonmaradó szülőket segítik-e pótszabadsággal?
Kásler Miklós válaszát azzal kezdte, szerinte a tavalyi átállás, a pedagóguskar rendkívüli teljesítménye volt. Majd úgy folytatta, „rendelkezésre áll az internetelérhetőség, az európai átlag felett, a szélessávú lehetőségek ugyanígy rendelkezésre állnak magyar pedagógusok több mint 60 százaléka úgy értékeli, ezt a rendszert megfelelően tudja használni. A digitális tartalmakat az ország kifejlesztette, a felhasználók mértéke jelentősen megnőtt. Elérhetők a tankönyvek, jegyzetek, példatárak, a magyar kultúra kincsei, több mint kilencven film és lehetne folytatni a felsorolást”.
A tanárok ugyanúgy megkapják az oltást, mint minden más magyar állampolgár, az életkoruk és egészségügyi állapotuknak megfelelően”
- tette hozzá.
Úgy néz ki nem lesz külön oltás, pedig sokan kérték
A Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat. Nemcsak a tanárok szeretnének oltáshoz jutni, hanem a bölcsődei dolgozók is. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) mindezt az életbe lépett járványügyi intézkedések, illetve a bölcsődék nyitva tartása miatt szeretné.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
