Nincs bevált recept arra, mikor és hogyan érdemes újranyitni az iskolákat a jelenlegi helyzetben. Vannak országok, ahol fokozatosan visszaülhetnek a diákok a padokba, míg máshol inkább még kivárnak. Utánanéztünk, mi a helyzet külföldön.
Bulgáriában az általános iskolákat és az óvodákat már januárban megnyitották, február 4-től pedig újranyitották a középiskolákat is. Első körben a 7., 8. és 12. osztályos tanulók ülhetnek vissza a padokba - az elmúlt két hónapos távoktatás után. Két hét múlva ezeket az osztályokat ismét távoktatásba küldik, és a többi osztály térhet vissza a tantermekbe tanulni. A szülőknek viszont meghagyták a választási lehetőséget: dönthetnek úgy, hogy a gyermekük továbbra is online kapcsolódik be az órákba.
Szlovéniában jövő héttől az egész ország területén megnyithatnak az óvodák és megkezdődik a tantermi oktatás az általános iskolák első három osztályában, valamint a laboratóriumi gyakorlatok az egyetemisták számára. A döntést a szlovén kormányfő azzal indokolta, hogy néhány hete még jelentős eltérés volt a megyék fertőzöttségét tekintve, mostanra viszont ez az arány minden régióban közel azonos, így az ütemtervet most az egész országra vonatkozóan léptetik életbe.
Február 8-tól Ausztriában is enyhítenek a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokon. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, szigorú óvintézkedések mellett újranyithanak az iskolák, de tantermi oktatásban csak negatív koronavírusteszttel vehetnek részt a diákok. Akiknek ilyen nincs, azoknak továbbra is online tartják meg az órákat.
A második félév első napjától a romániai iskolákat, illetve az óvodákat is újranyitják. Ez azt jelenti, hogy február 8-ától a diákok többsége visszatérhet az iskolapadokba, de azokon a településeken, ahol magas a fertőzések száma, ott csak a diákok egy része mehet majd be személyesen az órákra.Az óvodások és az 1-4. osztályos diákoknak mindenütt megnyitják a tanintézményeket, tehát azokon a településeken is, ahol magas a fertőzési ráta. Ahol közepes szintű a fertőzés terjedése, ott a záróvizsgákra készülő 8. és 12. osztályoknak is megszervezik a jelenléti oktatást, a többi osztály viszont távoktatási rendszerben marad - derült ki a héten.
A walesi iskolák a tervek szerint február 22-én nyitnak újra a hét évesnél fiatalabb diákok számára - írja a The Guardian. Ugyanakkor Angliában februárban még biztos marad a távoktatás és leghamarabb március 8-án kezdik el visszaengedni a tanulókat a sulikba - jelentette be a brit miniszterelnök múlt szerdán.
Mindeközben Lengyelországban jövő pénteken már a tanárok oltása is elkzedődik. Első körben a hagyományos formában oktató, vagyis alsótagozatos tanítók fogják megkapni a vakcinát. A kormányfői hivatal vezetője szerint a tanárok oltását egy hónap alatt bonyolítják le, a jelenleg otthonról dolgozókat is beleértve.
A felsőbb osztályok átállása a hagyományos, jelenléti oktatásra attól függ, hogy az alsós tanárok jövő heti tesztelésén milyen eredmények születnek - ők már január 18-án visszatértek az iskolákba. A januári szűrés során a tanítók mintegy 2 százalékánál mutattak ki aktív fertőzést, ami azt jelenteti, hogy az alsó tagozatos diákok jelenléti oktatása nem eredményezte a járványgörbe emelkedését. Egy másik, hat krakkói iskolákban végzett év eleji tesztelésből viszont kiderült: a tanárok közel 50 százaléka már korábban átesett a fertőzésen, anélkül, hogy észrevették volna.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
