Négyosztályos gimnáziumok 

Az általános tantervű, négyéves gimnáziumi képzés jó választás, ha az egyetemi továbbtanulás a cél. Ezekből az iskolából a legnagyobb a választék, ezért számos szempontot érdemes mérlegelni a választáskor. A négyosztályos gimnáziumok pontszámítási szabályai intézményenként eltérhetnek – egy részük csak az általános iskolai bizonyítványt, más iskolák emellett az írásbeli, esetleg az írásbeli és a szóbeli felvételi eredményét is figyelembe veszik.

Hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok

Az utóbbi két évtizedben vált nagyon népszerűvé a hat- és nyolcosztályos képzési forma. Ezeknek a gimnáziumoknak az eredményei kiemelkedők: a diákok a felsőoktatási felvételin, az idegen nyelvi méréseken és a kompetenciaméréseken is kiválóan teljesítenek. A nyolcosztályos gimnáziumok órarendje az 5–8. évfolyamon a felső tagozatoshoz, a 9–12. évfolyamon pedig a sima gimnáziumihoz hasonlít, saját tantárgyi kerettantervek nem készültek ehhez az iskolatípushoz. A hatosztályos gimnáziumok ezzel szemben több tárgyat – magyart, matematikát, történelmet, biológiát, kémiát és fizikát – a hatéves oktatásra szabott kerettanterv alapján is oktathatnak. A szülők egyénileg is intézhetik a jelentkezést, vagyis nem feltétlenül kell beavatni az általános iskolai osztályfőnököt vagy a szaktanárokat a továbbtanulási tervekbe. Az általános iskolák csak akkor kapnak értesítést egy-egy negyedikes vagy hatodikos diák felvételi eredményéről, ha az adott tanuló bekerül a kiválasztott intézménybe.

Egyházi iskolák

Tagozatos és általános tantervű gimnáziumok, hatosztályos, nyelvi előkészítős, két tannyelvű középiskolák, technikumok és szakképző iskolák közül is válogathattok, ha egyházi iskolában szeretnétek folytatni tanulmányaitokat. Az egyházi középiskolák tanrendje elsősorban abban különbözik az állami intézményekétől, hogy a diákok hit- és erkölcstant, esetleg egyházi éneket is tanulnak, hetente vagy havonta egyszer közös istentiszteleten vagy misén. Az egyházi gimnáziumok és technikumok felvételi szabályai ugyanolyanok, mint az állami intézményeké: a tanulókat vagy az általános iskolai jegyek, vagy a központi írásbeli felvételi vizsga pontszáma és az általános iskolai eredmények, vagy az írásbeli, a szóbeli vizsga és az érdemjegyek alapján rangsorolják.

Két tanítási nyelvű középiskolák

Mivel ezekben az intézményekben a legerősebb a nyelvoktatás, ezért a két tannyelvű középiskolákban évről évre többszörös a túljelentkezés. Az előírások szerint tíz végzős közül legalább kilencnek el kell érnie a B2-es, vagyis a középfokú nyelvvizsga szintjét, de a cél az utolsó tanév végére inkább a C1-es, vagyis a felsőfokú nyelvtudás. A két tanítási nyelvű képzés egyik előnye, hogy a végzősök nyelvi érettségije C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. Ez a képzési forma a jó nyelvérzékű diákok számára jó választás. A két tannyelvű gimnáziumok négy évfolyamos képzéseire azok az általános iskolások juthatnak be, akiknek a nyelvtudása eléri az A2–B1-es szintet – ezt az iskolák a szóbeli felvételin tesztelik is.

A négyosztályos gimnáziumokról, a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok, az egyházi iskolákról és a két tanítási nyelvű középiskolákról itt még több információt találtok.

Magán- és alapítványi középiskolák

A magán- és alapítványi intézmények egy részének tanterve több ponton eltér az államitól – van, ahol epochális az oktatás, máshol speciális tantárgyakat, például robotikát vagy életmódtörténetet is tanítanak, esetleg komplex tantárgyak kerülnek az órarendbe. A felvételi ugyanúgy zajlik, mint az állami középiskolákban, sok helyen a központi írásbeli mellett szóbeli felvételit is tartanak. Fontos információ a szülőknek, hogy ezekben az intézményekben képzési hozzájárulást kell fizetni, amelynek összege iskolánkként eltérő.

Tagozatos gimnáziumok

Az utóbbi egy-két évtizedben a gimnáziumok többsége indított valamilyen speciális tantervű osztályt. A tagozatos oktatás lényege, hogy a diákok a szokásosnál magasabb óraszámban tanulják a kiemelt tantárgyat vagy tantárgyakat. A képzés jó választás, ha egy általános iskolás komolyan érdeklődik valamelyik tantárgy iránt, ezért szívesen vállalja a pluszórákat, esetleg már 14 évesen tudja, milyen irányban szeretne továbbtanulni. Az intézmények a központi írásbeli felvételi mellett szóbeli meghallgatást is tartanak és természetesen figyelembe veszik az általános iskolai eredményeket is.

Nemzetközi gimnáziumok 

Budapesten brit, amerikai, francia, osztrák és német rendszerű gimnázium is működik, amelyek elsősorban a külföldi továbbtanulásra készítik fel a diákokat. Az oktatás idegen nyelven zajlik, de a legtöbb intézményben a magyar irodalom, a nyelvtan és a magyar történelem is kötelező vagy választható tantárgy. Van, ahol a brit GCSE, máshol az amerikai SAT, a francia, a német vagy az osztrák érettségi megszerzésére készítik fel a diákokat, több intézmény a Nemzetközi Érettségi Diploma programhoz (IB) is csatlakozott, néhány középiskolában pedig magyarországi érettségi bizonyítványt is lehet szerezni. A nemzetközi gimnáziumok képzéseiért mélyen a zsebbe kell nyúlni– a tandíj összege intézményenként különböző, évi 600 ezer és 7 millió forint között mozog. A jelentkezők nyelvtudását mindenhol tesztelik, emellett a magyarországi középiskolai felvételi rendszertől független felvételi vizsgát is szerveznek.

Technikumok

2020 szeptembere óta a szakgimnáziumok technikumokként működnek – a névváltoztatással együtt a képzés szerkezete is átalakult. A technikum ötéves képzést nyújt: a diákok az első két évben a közismereti tárgyak mellett az adott ágazatról általános szakmai ismereteket szereznek. A negyedik tanév végén a diákok a közismereti tárgyakból érettségiznek, az ötödik év végén pedig szakmai vizsgát tesznek, amely emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre szerzik meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. A technikumokban a felvételi eljárás és a pontszámítás ugyanolyan, mint a gimnáziumokban.

A magán- és alapítványi középiskolákról, a tagozatos gimnáziumokról, a nemzetközi gimnáziumokról és technikumokról itt találtok még több információt.