Cikkünk első részét - amiben a négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat, az egyházi iskolákat valamint a két tanítási nyelvű iskolákat néztük meg - itt olvashatjátok el. 

Magán- és alapítványi középiskolák 

A magán- és alapítványi intézmények egy részének tanterve több ponton eltér az államitól – van, ahol epochális az oktatás, máshol speciális tantárgyakat, például robotikát vagy életmódtörténetet is tanítanak, esetleg komplex tantárgyak kerülnek az órarendbe. Más alapítványi intézmények azonban nem alkottak saját tantervet, ám az órákon alkalmazott pedagógiai módszerek (például a diákok teljesítményének értékelése, a mentorrendszer, a digitális eszközök használata) miatt mégis kilógnak a sorból. Az intézmények egyedisége miatt mindenképpen érdemes elmenni a nyílt napokra, átolvasni a kiválasztott iskolák pedagógiai programját, ott tanulókat és szülőket kérdezni a tapasztalataikról, ugyanis nem mindegyik pedagógiai elv passzol minden diákhoz.  

MILYEN A FELVÉTELI?  

A felvételi ugyanúgy zajlik, mint az állami középiskolákban, sok helyen a központi írásbeli mellett szóbeli felvételit is tartanak. Fontos információ a szülőknek, hogy ezekben az intézményekben képzési hozzájárulást kell fizetni, amelynek összege iskolánkként eltérő, sok helyen azonban ösztöndíjprogramok is működnek.  

Tagozatos gimnáziumok 

Dráma, matematika–fizika, magyar– történelem, médiaismeret, idegen nyelv, informatika, biológia–kémia – az utóbbi egy-két évtizedben a gimnáziumok többsége indított valamilyen speciális tantervű osztályt. A tagozatos oktatás lényege, hogy a diákok a szokásosnál magasabb óraszámban tanulják a kiemelt tantárgyat vagy tantárgyakat. A képzés jó választás, ha egy általános iskolás komolyan érdeklődik valamelyik tantárgy iránt, ezért szívesen vállalja a pluszórákat, esetleg már 14 évesen tudja, milyen irányban szeretne továbbtanulni – ha nincsenek kiforrott tervek, érdemesebb általános tantervű osztály mellett dönteni (ebben az esetben a 11–12. évfolyamos fakultációk jelenthetnek specializációt, melyek segítségével a diákok felkészülhetnek a kiválasztott tárgyból az emelt szintű érettségire).  

MILYEN A FELVÉTELI?  

A népszerű gimnáziumok tagozatos képzéseire évről évre sokan jelentkeznek, ezért ezek az intézmények a központi írásbeli felvételi mellett szóbeli meghallgatást is tartanak (általában az emelt óraszámban oktatott tantárgyból – a tematikát ősszel hozzák nyilvánosságra), és természetesen figyelembe veszik az általános iskolai eredményeket is. A felvételi feltételeit és a pontszámítás részletes szabályait az intézmények tájékoztatója tartalmazza.  

Nemzetközi gimnáziumok  

Budapesten brit, amerikai, francia, osztrák és német rendszerű gimnázium is működik, amelyek elsősorban a külföldi továbbtanulásra készítik fel a diákokat. Az oktatás természetesen idegen nyelven zajlik, de a legtöbb intézményben a magyar irodalom, a nyelvtan és a magyar történelem is kötelező vagy választható tantárgy. A képzés struktúrája és a tantárgykínálat iskolánként eltérő, ahogy az is, milyen vizsgákkal zárják tanulmányaikat a végzősök. Van, ahol a brit GCSE, máshol az amerikai SAT, a francia, a német vagy az osztrák érettségi megszerzésére készítik fel őket, több intézmény a Nemzetközi Érettségi Diploma programhoz (IB) is csatlakozott, néhány középiskolában pedig magyarországi érettségi bizonyítványt is lehet szerezni. A legtöbb intézmény közege valóban sokszínű, a diákok csereprogramokon, külföldi utazásokon, nemzetközi tanulmányi vagy sportprogramokon is részt vehetnek. 

MILYEN A FELVÉTELI?

A szülők számára fontos információ, hogy a nemzetközi gimnáziumok képzéseiért mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk – a tandíj összege intézményenként különböző, évi 600 ezer és 7 millió forint között mozog. A jelentkezők nyelvtudását mindenhol tesztelik (több gimnázium nyelvi előkészítő osztályt vagy nyelvi felzárkóztató programot is indít), emellett a magyarországi középiskolai felvételi rendszertől független felvételi vizsgát is szerveznek. T 

Technikumok 

2020 szeptembere óta a szakgimnáziumok technikumokként működnek – a névváltoztatással együtt a képzés szerkezete is átalakult. A technikum ötéves képzést nyújt: a diákok az első két évben a közismereti tárgyak mellett az adott ágazatról általános szakmai ismereteket szereznek (ebben a két évben minden diáknak jár havi 8 ezer forintos ösztöndíj, később tanulói munkabért vagy az átlaguk alapján tanulmányi ösztöndíjat kapnak), konkrét szakmát a 10. évfolyam után kell választaniuk. Ez persze azt jelenti, hogy az általános iskolásoknak korán, már 14 évesen kell döntést hozniuk arról, milyen szakmai irányban szeretnének továbbhaladni.

Matematikából, magyarból, történelemből és az első idegen nyelvből ugyanolyan a tanterv, mint a gimnáziumokban – különbség viszont, hogy a technikumok diákjainak nem kötelező második idegen nyelvet tanulniuk, bár vannak intézmények, amelyek ezt lehetővé teszik. A negyedik tanév végén a diákok a közismereti tárgyakból érettségiznek, az ötödik év végén pedig szakmai vizsgát tesznek, amely emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre szerzik meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. Mindez – ha egy diák a szakirányának megfelelően tanul tovább – előnyt jelent majd a felsőoktatási felvételin.  

MILYEN A FELVÉTELI?  

A technikumokban a felvételi eljárás és a pontszámítás ugyanolyan, mint a gimnáziumokban – az intézmények egy része csak az általános iskolai jegyeket, más iskolák az írásbeli eredményét is figyelembe veszik a diákok rangsorolásakor, esetleg szóbeli meghallgatást is tartanak. Egyes technikumok két tannyelvű/nyelvi előkészítős képzést is indítanak, ezért ezekben az iskolákban a diákok nyelvtudását is tesztelik. 

Ez a cikk a 2021-es HVG Középiskolai rangsorában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, az átalakuló szakképzésről. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.