A sorozatunk korábbi részeit itt találjátok. A középiskolai felvételi magyar részéhez is készítettünk egy összefoglalót, ebben egy magyarszakos vezetőtanár véleményét és tanácsait találjátok. Ha arra vagytok kíváncsiak, mit tanácsolnak azok, akik már túl vannak rajta, akkor itt találjátok a tanácsaikat.

A matekfeladatsorral kapcsolatban Studium Generale matematika szekcióját hívtuk segítségül és Krasznai Blanka a szekció vezetője, Rubovszky Cecília a szekció kiadványokért és szakmai programokért felelős középvezetője és Szabó Kornélia a matekszekció szakmai lektora válaszolt a kérdéseinkre.

A korábbi feladatsorok megoldása mellett hogyan érdemes még készülni az írásbelire? Esetleg vannak olyan appok vagy oldalak, amik segíthetnek a gyakorlásban?

Krasznai Blanka: Amire a matematikában a konkrét matematikai tudáson túl szükség van, és amire a matematika tanít, az a logikus gondolkodás. Akinek nehézségei vannak a matematikában, azoknak akár a tárgytól független, logikai játékokat ajánlanék, lehet ez sudoku vagy más olyan appok, amik konkrétan ezt a gondolkodást és ennek fejlesztését célozzák.

Szabó Kornélia: A legfontosabb az egyes témakörök közti összefüggések megtalálása és megértése, ha ezek a készségek megvannak sokkal hatékonyabban lehet megtalálni például egy feladatban pontosan mire is irányul a kérdés, emellett a témakörök összekapcsolása segíti a diákot a logikus gondolkodás elsajátításában, amit az élet minden területén tud alkalmazni.

Rubovszky Cecília: Szerintem az egyik, a minél pontosabb munka, a másik a megfelelő időbeosztás. Fontos, hogy a diákok odafigyeljenek, mi volt pontosan a kérdés, ne veszítsenek el apróbb számításokkal részpontokat, illetve mindig a megfelelő mértékegységgel lássák el a végeredményt, eközben pedig érezzék, mennyi időt “engedhetnek meg maguknak” egy-egy feladat megoldására. A központi felvételi előtt álló magándiákjaim esetében éppúgy, mint az SG-s, érettségire készülő diákjaim esetében egyaránt azt tapasztalom, hogy pár egymás közötti verseny nagy ösztönző erő lehet a felkészülés során, és sokat fejlődik benne mindegyik fél a gyorsabb gondolkodást illetően.

Milyen témakörök és feladattípusok kerülhetnek elő a vizsgán? Mit kell mindenképp átnézni?

R.C.: Kétféle típusra osztanám a feladatokat. Az egyik típus egy az egyben az iskolában tanult szabályokat kéri vissza, mint például a különböző mértékegységekre való átváltások vagy a törtekkel való műveletek. A másik típusban pedig az alap tananyag mellett gyakran szükség van egy-egy trükkre. Jó példák lehetnek erre a különböző sík- és térgeometriai példák, vagy az oszthatóság szabályai segítségével megoldható feladatok. Ahhoz, hogy az ilyen fajta problémamegoldó készségre szert tegyen egy diák, a legfontosabb, amire szüksége van az alap tananyag ismerete, minél részletesebben. Hiszen, ha ez a tudás már adott, akkor ezeknek a bizonyos trükköknek a felismerése sem fog nehézséget okozni, arról nem is beszélve, hogy az első típusú feladatok megoldása így már gyerekjáték lesz.

Milyen típushibákat kell elkerülni?

K.B.: Sokan szokták alkalmazni a feladatsor megírásakor, hogy először ceruzával oldják végig, majd a végén kiradírozzák, és tollal beírják a helyes választ. Én ezt semmiképpen nem ajánlanám, hiszen könnyen előfordulhat, hogy az izgalom miatt a végén ezt elfelejtik megtenni, amitől érvénytelen lett az egész feladatsor. Illetve ha el nem is felejtik, egyszerűen nem jut idő a radírozásra és átírásra.

Ha valaki nem biztos a válaszában, akkor inkább azt javaslom, hogy egy külön lapra vezesse az eredményeit, de természetesen itt is ügyelni kell arra, hogy a feladatlapra ne felejtsük el felvinni a végleges válaszokat.

Sz.K.: Gyakori hiba, hogy nem nézik át megfelelően a feladatlapot és nem veszik észre, hogy esetleg kettő összeragadt, emiatt több feladat érintetlen, kitöltetlen marad. A sorszámokat nyomon követni elengedhetetlen és a diákokat is segíti.

R.C.: Gyakori típushiba szokott lenni egy szöveges feladat esetében, hogy nem a kérdésre válaszolnak, vagy rosszul írják ki az adatokat. Azt tudom javasolni, hogy a feladatban szereplő fontosabb szavakat, számokat húzzák alá, írják ki maguknak, majd a szöveges válasz megadása előtt olvassák el mégegyszer azt, mi volt a kérdés. Másik típushiba a mértékegységek nem megfelelő átváltása. Nagyon fontos, hogy alaposan elolvassák és értelmezzék a feladatot, hiszen az, ha nem a kérdésre válaszolnak, pontveszteség mellett időveszteséget is jelenthet.

45 perc egy feladatsorra - hogyan érdemes beosztani a rendelkezésre álló időt?

Sz.K.: Nem szabad azonnal nekiesni a feladatlapoknak, érdemes előtte venni egy nagy levegőt, hisz hideg fejjel könnyebb a gondolkodás. Ez lehet, hogy elvesz egy kis időt, de utána sokkal könnyebb és hatékonyabb lesz a feladatmegoldás. Ugyanez igaz, ha egy feladat megoldására irreális megoldás jön ki mint, például: a családban az anyuka 3 éves, gyermeke meg 12.

K.B.: Az időbeosztást érdemes mindenkinek személyre szabni, ha tudja valaki magáról, hogy egy feladattípus nehezebben megy neki, akkor hagyjon magának 6-8 percet az adott feladatra, és a jól ismert témakörű feladatból próbáljon lefaragni. Mivel a feladatsorok 10 kérdésből állnak, így alapvetően azt mondanám, hogy minden feladatra körülbelül 4 percet érdemes szánni, és végül a teljes feladatsor ellenőrzésére legalább 5 percet hagyni.

Nagyon fontos, hogy a végén maradjon idő az ellenőrzésre, hiszen rengeteg hibát észre lehet utólag venni és ki lehet így javítani.

Mit érdemes az utolsó napokban csinálni és mit kell a vizsga előtt?

K.B.: Érdemes minél több feladatsort megoldani a vizsga előtt, hiszen a gyakorlás teszi a mestert. Ha már megoldottunk mindent, akkor érdemes a vizsga előtti napokban átnézni azokat a feladatokat, amik nem, vagy nehezen mentek. Közvetlen a vizsga előtt pedig a legfontosabb, hogy kipihenjék magukat a vizsgázók, reggelizzenek, igyanak egy pohár vizet vagy meleg teát, hiszen bizonyosan senki se szeretne az izgulás mellett azon is aggódni, hogy éhes, szomjas vagy éppen fáradt.

Sz.K.: A vizsga előtti napokban a pihenésé legyen a főszerep, szellemileg a központi írásbeli napja nagyon megterhelő, az erőltetett tanulás csak összezavarja az ember gondolatait.