A jelenlegi szabályok szerint 2021-ben is minden hatéves iskolaéretté válik, azonban ha valaki nem szeretné, hogy gyereke szeptemberben az iskolában kezdjen, kérelmet kell beadnia az Oktatási Hivatalhoz (OH). Egy 2019-es törvénymódosítás ugyanis elvette a szülőktől és óvodáktól a jogot, hogy maguk döntsenek arról, még egy évet az óvodában tartják a hatéveseket. Ezt a jogkört pedig a gyerekeket csak papírok alapján ismerő OH kapta meg, amely – egyes esetekben a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján – dönt a szülői kérvényekről. 

A kérelmek leadásának a határideje viszont vészesen közeleg: az Ügyfélkapus rendszer ugyanis ma éjfélkor lezár, de papír alapon is csak azokat a kérvényeket fogadják el, amelyek még a mai nap folyamán postára lettek adva.

A kérelmet a szülőknek kell leadnia

Ebben bármilyen releváns ok, körülmény, állapot, tény megfogalmazható, amely alátámasztja az iskolakezdés halasztását. Bármilyen lényegesnek tartott dokumentum mellékelhető, akár beszerezhetőek az óvodától a gyerekek fejlődését nyomon követő papírok és ezek is csatolhatóak (persze ezek nem kötelezőek, hiszen nem csak olyan körülmény van, amit ez a dokumentum támaszt alá).

A 2021/2022-es tanévre - a 2014. szeptember 1-je és 2015. augusztus 31-e között születettekre vonatkozóan - január 15-ig kell benyújtani a kérelmet, amelyről itt olvashattok részletesebben. A tankötelezettség halasztásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat és lépéseket pedig itt találjátok.

Akadtak hiányosságok a tájékoztatásban

Az iskolaérettségről szóló pedagógiai döntés igen összetett: függ az értelmi fejlettségtől, szerepet játszik benne többek között az érzelmi és szociális érettség, a monotóniatűrés, az önirányítási képesség és az alkalmazkodóképesség, a mozgás fejlettsége, a fejlett beszéd és beszédértés is. Miután ebben a nehéz kérdésben, az óvoda jogkörét megszüntetve, a döntés felelősségét a kormány a szülők vállára tette, alapvető fontosságú, hogy a szülők széles körű szakmai támogatást kapjanak, hogy gyermekük szempontjából a legjobb döntést hozhassák meg.

A Szülői Hang felmérése szerint azonban az óvoda csupán az esetek 44 százalékában adott a pedagógiai szempontokra is kiterjedő tájékoztatást a szülőknek, pedig enélkül nem lehet egy ilyen összetett kérdésben felelős döntést hozni - írták. Sőt az esetek 15 százalékában még a kérelmezés lehetőségéről sem adtak tájékoztatást a szülőknek, akiknek egyébként is nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet, pedig ebben a korban a kisgyermekek nagyon gyorsan változhatnak, fejlődhetnek - tették hozzá.

Az új rendszerrel egyébként Szél Bernadett sem ért egyet. A független országgyűlési képviselő az ombudsmanhoz fordult, szerinte ugyanis több szempontból is alapjogsérő a jelenlegi gyakorlat - írta közleményében, amelyet a közösségi oldalán is megosztott. "Szervezett tájékoztatás és intézményi támogatás nélkül nincsenek egyenlő esélyek, ami sérti a jogállamiság elvét, a gyermekek jogait és az esélyegyenlőséget" - fogalmazott.

Milyen következményei lehetnek a túl korai iskolakezdésnek?

"Ha valaki éretlenül megy iskolába – tehát nem rendelkezik azokkal a szociális, értelmi, kommunikációs és testi képességekkel, amelyek szükségesek az első osztály megkezdéséhez –, akkor már eleve hatalmas hátránnyal indul, ami idővel tovább nőhet. Hiszen, ha már az elején sem tudja felvenni a ritmust, akkor lemarad, és ez kudarcélmények sorozatát okozza. Ennek pedig további következménye lehet, hogy a diák nem fog szeretni iskolába járni, de akár a többiek is elfordulhatnak tőle, mivel nem tud úgy haladni, ahogy ők" - mondta korábban az Eduline-nak Verba Attiláné. A Pedagógusok Szakszervezetének Óvodapedagógiai Tagozatának elnökével készült teljes interjút itt olvashatjátok el.