A tavaly előtti törvénymódosítás miatt minden hatéves automatikusan iskolaéretté válik, azonban ha a szülő nem szeretné, hogy gyereke szeptemberben az iskolában kezdjen, kérelmet kell beadnia az Oktatási Hivatalhoz. A szülőknek az új rendszerben nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet, pedig ebben a korban a kisgyermekek nagyon gyorsan változhatnak, fejlődhetnek - írja közleményében a Szülői Hang.

Az iskolaérettségről szóló pedagógiai döntés igen összetett: függ az értelmi fejlettségtől, szerepet játszik benne többek között az érzelmi és szociális érettség, a monotóniatűrés, az önirányítási képesség és az alkalmazkodóképesség, a mozgás fejlettsége, a fejlett beszéd és beszédértés is. Miután ebben a nehéz kérdésben, az óvoda jogkörét megszüntetve, a döntés felelősségét a kormány a szülők vállára tette, alapvető fontosságú, hogy a szülők széles körű szakmai támogatást kapjanak, hogy gyermekük szempontjából a legjobb döntést hozhassák meg.

A Szülői Hang felmérése szerint azonban az óvoda csupán az esetek 44 százalékában adott a pedagógiai szempontokra is kiterjedő tájékoztatást a szülőknek, pedig enélkül nem lehet egy ilyen összetett kérdésben felelős döntést hozni - írják. Sőt az esetek 15 százalékában még a kérelmezés lehetőségéről sem adtak tájékoztatást a szülőknek. 

Az Oktatási Hivatalhoz benyújtott szülői indoklás mellé bármilyen szakértő által kiállított szakmai dokumentum csatolható, melyet a hivatal figyelembe vesz döntése során. Azonban az érintett szakemberek sokszor nincsenek is tisztában vele, hogy ilyen írásos véleményt kiadhatnak. A kormányzat ezekkel kapcsolatban semmilyen iránymutatást, illetve mintát nem tett közzé.

A Szülői Hang felmérése szerint ebből következhet, hogy a kérvényező szülők 70 százaléka találkozott elutasítással, amikor támogató írásos szakmai véleményt kértek azoktól a szakemberektől vagy óvodapedagógusoktól, akik egyébként egyetértettek azzal, hogy a gyermek még egy évig óvodában maradjon. Ezen belül 42 százalékban találkoztak a szülők azzal, hogy egyáltalán nem is állították ki az írásos szakmai véleményt, 28 százalékban pedig azt tapasztalták, hogy bár a szakember egyetért a további egy év óvodával, ezt konkrétan mégsem meri beleírni a szakmai véleménybe. Az esetek 19 százalékában előfordult, hogy - tévesen arra hivatkozva, hogy ezt nem szabad - a szülők kifejezett kérése ellenére sem adták ki az intézmények a gyerek fejlődési naplóját, ami egyes esetekben segíthetne a kérvényezésben.

Mi volt tavaly, és mi várható idén?

A tavalyi év nyilvános adatai szerint az Oktatási Hivatalhoz közel 11 ezer kérelem érkezett, amelynek 89 százalékát elfogadták, mindössze 22 esetben pereltek a szülők a halasztás miatt. Így tavaly összesen mintegy 22 ezer gyermek maradhatott még egy évet az óvodában, ami nagyjából 10 ezerrel kevesebb, mint a korábbi években jellemző 30-35 ezer közötti szám. Idén a helyzet akár még rosszabb is lehet - a kérvényezési idő előtti szakszolgálati szakértői vélemények lehetőségét az SNI-s/BTMN-es gyerekek kivételével megszüntették, így még több szülő kényszerülhet arra, hogy január 15-ig kérelmet adjon le.