Hétfőtől újabb országban kezdenek el visszaállni a tantermi oktatásra

Január 18-tól, elsőtől tizenegyedikig visszatérhetnek a rendes oktatáshoz a tanulók a moszkvai iskolákban - közölte csütörtökön Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere.

  • Eduline/MTI

Szobjanyin leszögezte, hogy az osztályok már egyetlen fertőzés esetén is vissza fognak térni a távoktatáshoz. A felsőoktatási intézmények, amelyek nem tartanak tanítási szünetet, továbbra is ilyen munkarendben dolgoznak.

Szergej Kravcov oktatásügyi miniszter a szovjet-orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy a téli szünet után az orosz régiók túlnyomó többsége visszatért a rendes oktatáshoz.

Ahogy azt korábban már megírtuk, január 18-tól Lengyelországban és Szerbiában is megkezdődik a hagyományos oktatás. Ausztriában viszont a tervezettnél egy héttel később, január 25-én térhetnek vissza a diákok az iskolapadokba.

Mi a helyzet itthon?

Mindeközben Magyarországon február elsejéig meghosszabították a rendkívüli intézkedéseket, ennek értelmében január 31-ig biztos, hogy marad a digitális oktatás a középiskolákban. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azonban korábban elmondta, hogy az iskolákba indokolt esetben - például felzárkóztatás miatt - ahogyan eddig, úgy továbbra is be lehet menni. Ez főleg a közelgő félévzárás miatt lehet fontos a diákoknak és a tanároknak. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.