Január 18-tól, elsőtől tizenegyedikig visszatérhetnek a rendes oktatáshoz a tanulók a moszkvai iskolákban - közölte csütörtökön Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere.
Szobjanyin leszögezte, hogy az osztályok már egyetlen fertőzés esetén is vissza fognak térni a távoktatáshoz. A felsőoktatási intézmények, amelyek nem tartanak tanítási szünetet, továbbra is ilyen munkarendben dolgoznak.
Szergej Kravcov oktatásügyi miniszter a szovjet-orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy a téli szünet után az orosz régiók túlnyomó többsége visszatért a rendes oktatáshoz.
Ahogy azt korábban már megírtuk, január 18-tól Lengyelországban és Szerbiában is megkezdődik a hagyományos oktatás. Ausztriában viszont a tervezettnél egy héttel később, január 25-én térhetnek vissza a diákok az iskolapadokba.
Mi a helyzet itthon?
Mindeközben Magyarországon február elsejéig meghosszabították a rendkívüli intézkedéseket, ennek értelmében január 31-ig biztos, hogy marad a digitális oktatás a középiskolákban. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azonban korábban elmondta, hogy az iskolákba indokolt esetben - például felzárkóztatás miatt - ahogyan eddig, úgy továbbra is be lehet menni. Ez főleg a közelgő félévzárás miatt lehet fontos a diákoknak és a tanároknak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
