Javulna a magyar diákok teljesítménye - mit jelent a legfrissebb nemzetközi mérés?

Egy, a negyedikes és nyolcadikos tanulók matematika és természettudományos teljesítményét mérő nemzetközi teszten átlagon felül teljesítettek a diákok. Lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban.

  • Eduline

A most ismertetett 2019-es eredmények is azt mutatták, hogy a TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study)-mérésen a magyar negyedikesek és nyolcadikosok matematikai és természettudományi teljesítménye jobb, mint az európai átlag - írja a hvg.hu.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint kijelentette, hogy „az adatok bizonyítják: a magyar reáloktatás az európai élvonalban van”.

Magyarország részt vesz egy másik nemzetközi mérésen, a PISA-n (Programme for International Student Assessment) is annak 2000-es elindulása óta, ahol pedig mindig kiderül, hogy a magyar 15 évesek matematikai és természettudományos teljesítménye jóval az OECD átlag alatti, és gyakorlatilag egyre romló tendenciát mutatott, majd megrekedt egy nagyon alacsony szinten.

Persze a két mérést nem érdemes összehasonlítani - írja az oldal -, mert nem ugyanazt méri és nem is ugyanabban a korosztályban. A PISA-t a 15 évesek írják meg (akik között ott vannak a nyolcadikos 15 évesek, a gimnazista és szakiskolás 15 évesek is), a TIMSS-et pedig a 4. évfolyamosok és a 8. évfolyamosok. Ráadásul a TIMSS mérést tavasszal rendezik, a felvételik után, így a nyolcadikosok jó eredményei fakadhatnak abból is, hogy ilyenkor még a tanulók jól felkészültek.

Mindettől függetlenül a mostani TIMSS-adatokra büszkék lehetünk, de tudnunk kell, hogy mit is mutatnak az adatok, és hogy változás nincs e téren 15 éve - figyelmeztet a hvg.hu.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.