Egy, a negyedikes és nyolcadikos tanulók matematika és természettudományos teljesítményét mérő nemzetközi teszten átlagon felül teljesítettek a diákok. Lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban.
A most ismertetett 2019-es eredmények is azt mutatták, hogy a TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study)-mérésen a magyar negyedikesek és nyolcadikosok matematikai és természettudományi teljesítménye jobb, mint az európai átlag - írja a hvg.hu.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint kijelentette, hogy „az adatok bizonyítják: a magyar reáloktatás az európai élvonalban van”.
Magyarország részt vesz egy másik nemzetközi mérésen, a PISA-n (Programme for International Student Assessment) is annak 2000-es elindulása óta, ahol pedig mindig kiderül, hogy a magyar 15 évesek matematikai és természettudományos teljesítménye jóval az OECD átlag alatti, és gyakorlatilag egyre romló tendenciát mutatott, majd megrekedt egy nagyon alacsony szinten.
Persze a két mérést nem érdemes összehasonlítani - írja az oldal -, mert nem ugyanazt méri és nem is ugyanabban a korosztályban. A PISA-t a 15 évesek írják meg (akik között ott vannak a nyolcadikos 15 évesek, a gimnazista és szakiskolás 15 évesek is), a TIMSS-et pedig a 4. évfolyamosok és a 8. évfolyamosok. Ráadásul a TIMSS mérést tavasszal rendezik, a felvételik után, így a nyolcadikosok jó eredményei fakadhatnak abból is, hogy ilyenkor még a tanulók jól felkészültek.
Mindettől függetlenül a mostani TIMSS-adatokra büszkék lehetünk, de tudnunk kell, hogy mit is mutatnak az adatok, és hogy változás nincs e téren 15 éve - figyelmeztet a hvg.hu.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
