Javulna a magyar diákok teljesítménye - mit jelent a legfrissebb nemzetközi mérés?

Egy, a negyedikes és nyolcadikos tanulók matematika és természettudományos teljesítményét mérő nemzetközi teszten átlagon felül teljesítettek a diákok. Lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban.

  • Eduline

A most ismertetett 2019-es eredmények is azt mutatták, hogy a TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study)-mérésen a magyar negyedikesek és nyolcadikosok matematikai és természettudományi teljesítménye jobb, mint az európai átlag - írja a hvg.hu.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint kijelentette, hogy „az adatok bizonyítják: a magyar reáloktatás az európai élvonalban van”.

Magyarország részt vesz egy másik nemzetközi mérésen, a PISA-n (Programme for International Student Assessment) is annak 2000-es elindulása óta, ahol pedig mindig kiderül, hogy a magyar 15 évesek matematikai és természettudományos teljesítménye jóval az OECD átlag alatti, és gyakorlatilag egyre romló tendenciát mutatott, majd megrekedt egy nagyon alacsony szinten.

Persze a két mérést nem érdemes összehasonlítani - írja az oldal -, mert nem ugyanazt méri és nem is ugyanabban a korosztályban. A PISA-t a 15 évesek írják meg (akik között ott vannak a nyolcadikos 15 évesek, a gimnazista és szakiskolás 15 évesek is), a TIMSS-et pedig a 4. évfolyamosok és a 8. évfolyamosok. Ráadásul a TIMSS mérést tavasszal rendezik, a felvételik után, így a nyolcadikosok jó eredményei fakadhatnak abból is, hogy ilyenkor még a tanulók jól felkészültek.

Mindettől függetlenül a mostani TIMSS-adatokra büszkék lehetünk, de tudnunk kell, hogy mit is mutatnak az adatok, és hogy változás nincs e téren 15 éve - figyelmeztet a hvg.hu.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu