Egy online konferencián az derült ki, hogy a lakhatási válság a tanárok életében is jelen van.
A pedagógusok jellemzően jövedelmük 36 százalékát lakhatásra költik, és vannak olyan tanárok, akik komfort nélküli lakásban kénytelenek élni – írja a Telex, egy online konferencián elhangzottak alapján, ahol Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a tanárokat is érintő lakhatási válságról.
Az online konferencia témája egy kutatás volt, mely a Periféria Központ gondozásában a Szolidáris Gazdaság Központ, a Pedagógusok Szakszervezete és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma segítségével készült. A kutatásban részt vette Jelinek Csaba szociológus is, aki szerint akkor beszélünk lakásszegénységben élő emberről, ha ő a jövedelme legalább 30 százalékát a lakhatására költi.
A konferencián az is kiderült, hogy a a lakhatási szegénység egyre szélesebb rétegeket érint, az alsó középosztályt is, különösen az alulfizetett kulcságazatokban, egészségügyben, oktatásban és szociális ellátásban dolgozókat, és a fiatalokat. Ennek eredményeként tudják be azt is, hogy Budapesten, illetve a nagyvárosokban van a legtöbb üres pozíció a pedagógusok számára. Amiatt alakult ez így, hogy nem jönne fel a fővárosba a fiatalok, ugyanis csak vidéken tudják megfizetni a lakhatást.
A Pedagógusok Szakszervezetének Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint a lakhatási válság közvetlenül felelős a pedagógushiányért is, de nem csak ez az egyetlen oka. „Tudok olyanokról, akik azért hagyják el a pályát, mert a gyakornoki bérük körülbelül annyi, amennyi a lakbérük” – mondta a lapnak Neubauer Tamás.
Válaszolt az Emmi a tanárok táppénzével kapcsolatban: két részletben érkezik
A 100 százalékos táppénz hetek óta fontos kérdés, erre reagált most az Emmi.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
