A lakhatási szegénység elérte a tanárokat is?

Egy online konferencián az derült ki, hogy a lakhatási válság a tanárok életében is jelen van.

  • Eduline

A pedagógusok jellemzően jövedelmük 36 százalékát lakhatásra költik, és vannak olyan tanárok, akik komfort nélküli lakásban kénytelenek élni – írja a Telex, egy online konferencián elhangzottak alapján, ahol Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a tanárokat is érintő lakhatási válságról.

Az online konferencia témája egy kutatás volt, mely a Periféria Központ gondozásában a Szolidáris Gazdaság Központ, a Pedagógusok Szakszervezete és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma segítségével készült. A kutatásban részt vette Jelinek Csaba szociológus is, aki szerint akkor beszélünk lakásszegénységben élő emberről, ha ő a jövedelme legalább 30 százalékát a lakhatására költi.

A konferencián az is kiderült, hogy a a lakhatási szegénység egyre szélesebb rétegeket érint, az alsó középosztályt is, különösen az alulfizetett kulcságazatokban, egészségügyben, oktatásban és szociális ellátásban dolgozókat, és a fiatalokat. Ennek eredményeként tudják be azt is, hogy Budapesten, illetve a nagyvárosokban van a legtöbb üres pozíció a pedagógusok számára. Amiatt alakult ez így, hogy nem jönne fel a fővárosba a fiatalok, ugyanis csak vidéken tudják megfizetni a lakhatást.

A Pedagógusok Szakszervezetének Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint a lakhatási válság közvetlenül felelős a pedagógushiányért is, de nem csak ez az egyetlen oka. „Tudok olyanokról, akik azért hagyják el a pályát, mert a gyakornoki bérük körülbelül annyi, amennyi a lakbérük” – mondta a lapnak Neubauer Tamás.

Válaszolt az Emmi a tanárok táppénzével kapcsolatban: két részletben érkezik

A 100 százalékos táppénz hetek óta fontos kérdés, erre reagált most az Emmi.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.