A lakhatási szegénység elérte a tanárokat is?

Egy online konferencián az derült ki, hogy a lakhatási válság a tanárok életében is jelen van.

  • Eduline

A pedagógusok jellemzően jövedelmük 36 százalékát lakhatásra költik, és vannak olyan tanárok, akik komfort nélküli lakásban kénytelenek élni – írja a Telex, egy online konferencián elhangzottak alapján, ahol Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a tanárokat is érintő lakhatási válságról.

Az online konferencia témája egy kutatás volt, mely a Periféria Központ gondozásában a Szolidáris Gazdaság Központ, a Pedagógusok Szakszervezete és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma segítségével készült. A kutatásban részt vette Jelinek Csaba szociológus is, aki szerint akkor beszélünk lakásszegénységben élő emberről, ha ő a jövedelme legalább 30 százalékát a lakhatására költi.

A konferencián az is kiderült, hogy a a lakhatási szegénység egyre szélesebb rétegeket érint, az alsó középosztályt is, különösen az alulfizetett kulcságazatokban, egészségügyben, oktatásban és szociális ellátásban dolgozókat, és a fiatalokat. Ennek eredményeként tudják be azt is, hogy Budapesten, illetve a nagyvárosokban van a legtöbb üres pozíció a pedagógusok számára. Amiatt alakult ez így, hogy nem jönne fel a fővárosba a fiatalok, ugyanis csak vidéken tudják megfizetni a lakhatást.

A Pedagógusok Szakszervezetének Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint a lakhatási válság közvetlenül felelős a pedagógushiányért is, de nem csak ez az egyetlen oka. „Tudok olyanokról, akik azért hagyják el a pályát, mert a gyakornoki bérük körülbelül annyi, amennyi a lakbérük” – mondta a lapnak Neubauer Tamás.

Válaszolt az Emmi a tanárok táppénzével kapcsolatban: két részletben érkezik

A 100 százalékos táppénz hetek óta fontos kérdés, erre reagált most az Emmi.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.