Egy online konferencián az derült ki, hogy a lakhatási válság a tanárok életében is jelen van.
A pedagógusok jellemzően jövedelmük 36 százalékát lakhatásra költik, és vannak olyan tanárok, akik komfort nélküli lakásban kénytelenek élni – írja a Telex, egy online konferencián elhangzottak alapján, ahol Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a tanárokat is érintő lakhatási válságról.
Az online konferencia témája egy kutatás volt, mely a Periféria Központ gondozásában a Szolidáris Gazdaság Központ, a Pedagógusok Szakszervezete és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma segítségével készült. A kutatásban részt vette Jelinek Csaba szociológus is, aki szerint akkor beszélünk lakásszegénységben élő emberről, ha ő a jövedelme legalább 30 százalékát a lakhatására költi.
A konferencián az is kiderült, hogy a a lakhatási szegénység egyre szélesebb rétegeket érint, az alsó középosztályt is, különösen az alulfizetett kulcságazatokban, egészségügyben, oktatásban és szociális ellátásban dolgozókat, és a fiatalokat. Ennek eredményeként tudják be azt is, hogy Budapesten, illetve a nagyvárosokban van a legtöbb üres pozíció a pedagógusok számára. Amiatt alakult ez így, hogy nem jönne fel a fővárosba a fiatalok, ugyanis csak vidéken tudják megfizetni a lakhatást.
A Pedagógusok Szakszervezetének Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint a lakhatási válság közvetlenül felelős a pedagógushiányért is, de nem csak ez az egyetlen oka. „Tudok olyanokról, akik azért hagyják el a pályát, mert a gyakornoki bérük körülbelül annyi, amennyi a lakbérük” – mondta a lapnak Neubauer Tamás.
Válaszolt az Emmi a tanárok táppénzével kapcsolatban: két részletben érkezik
A 100 százalékos táppénz hetek óta fontos kérdés, erre reagált most az Emmi.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
