Még mindig a hazai képzések a legnépszerűbbek, de a megkérdezettek nagyságrendileg ötöde már külföldi intézményekben képzeli el az alapszakos továbbtanulását - derült ki a Corvinus Egyetem idei nyári felméréséből, amit a 16-20 éves középiskolások körében készítettek.
A felmérés szerint a középiskolások nagy része - 83 százalék - egyetemen vagy főiskolán szeretne továbbtanulni és szeretne diplomát szerezni. Akik pedig még nem döntötték el, hogy továbbtanulnának-e vagy nem felsőfokon folytatnák tanulmányaikat, azok legszívesebben nyelvet tanulnának (35 százalék), illetve egyéb felsőfokú tanfolyamon vennének részt (19 százalék).
Az eredményekből az is látszik, hogy a diákok önállóan hozzák meg a döntésüket, a nyilatkozók döntő többsége (90 százalék) azt mondta, saját maga választotta ki, hol tanul tovább. A szülők többsége (68 százalék) arra biztatja gyermekeit, hogy szerezzenek diplomát. Arra a kérdésre, hogy a döntés meghozása előtt kinek a véleménye a legfontosabb számukra, a legtöbben (54 százalék) azt válaszolták: a szüleiké és különösen az édesanyjuké. A megkérdezettek többsége az internetes oldalak közül a Felvi.hu-ról tájékozódik, ezt követik az egyes egyetemek weboldalai, illetve közösségi média felületei.
A visszajelzések alapján a diákok nagy része mind az alap-, mind a mesterszakot Magyarországon végezné el. Külföldi felsőoktatási intézmény inkább a mesterszak elvégzése kapcsán szerepel a tervek között (25 százalék említette). A külföldi képzés mellett a diákok szerint leginkább a tapasztalatszerzés és a nyelvtanulás szól.
A felmérés alapján a konkrét egyetem kiválasztásakor az oktatás színvonala és az érdeklődési körnek való megfelelés mellet már előtérbe kerül a megszerzett tudás hasznosíthatósága is (ezt 74 százalék mindenképpen figyelembe veszi), illetve az elhelyezkedés lehetősége a diplomaszerzés után (62 százalék szerint ez kiemelten fontos).
Keresztféléves felvételi: van lehetőségetek pótfelvételizni?
Mit tehettek, ha nem kerültük be a kiszemelt szakra a keresztféléves felvételin? Most is tudtok majd pótfelvételizni? Itt a válasz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
