Még mindig a hazai képzések a legnépszerűbbek, de a megkérdezettek nagyságrendileg ötöde már külföldi intézményekben képzeli el az alapszakos továbbtanulását - derült ki a Corvinus Egyetem idei nyári felméréséből, amit a 16-20 éves középiskolások körében készítettek.
A felmérés szerint a középiskolások nagy része - 83 százalék - egyetemen vagy főiskolán szeretne továbbtanulni és szeretne diplomát szerezni. Akik pedig még nem döntötték el, hogy továbbtanulnának-e vagy nem felsőfokon folytatnák tanulmányaikat, azok legszívesebben nyelvet tanulnának (35 százalék), illetve egyéb felsőfokú tanfolyamon vennének részt (19 százalék).
Az eredményekből az is látszik, hogy a diákok önállóan hozzák meg a döntésüket, a nyilatkozók döntő többsége (90 százalék) azt mondta, saját maga választotta ki, hol tanul tovább. A szülők többsége (68 százalék) arra biztatja gyermekeit, hogy szerezzenek diplomát. Arra a kérdésre, hogy a döntés meghozása előtt kinek a véleménye a legfontosabb számukra, a legtöbben (54 százalék) azt válaszolták: a szüleiké és különösen az édesanyjuké. A megkérdezettek többsége az internetes oldalak közül a Felvi.hu-ról tájékozódik, ezt követik az egyes egyetemek weboldalai, illetve közösségi média felületei.
A visszajelzések alapján a diákok nagy része mind az alap-, mind a mesterszakot Magyarországon végezné el. Külföldi felsőoktatási intézmény inkább a mesterszak elvégzése kapcsán szerepel a tervek között (25 százalék említette). A külföldi képzés mellett a diákok szerint leginkább a tapasztalatszerzés és a nyelvtanulás szól.
A felmérés alapján a konkrét egyetem kiválasztásakor az oktatás színvonala és az érdeklődési körnek való megfelelés mellet már előtérbe kerül a megszerzett tudás hasznosíthatósága is (ezt 74 százalék mindenképpen figyelembe veszi), illetve az elhelyezkedés lehetősége a diplomaszerzés után (62 százalék szerint ez kiemelten fontos).
Keresztféléves felvételi: van lehetőségetek pótfelvételizni?
Mit tehettek, ha nem kerültük be a kiszemelt szakra a keresztféléves felvételin? Most is tudtok majd pótfelvételizni? Itt a válasz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
