Szerbiában is gyorsul a járvány terjedése, ezért megfontolják az iskolák bezárását, Bulgáriában viszont már biztos, hogy jön a digitális oktatás.
Bezárhatják az iskolákat és az óvodákat Szerbiában, miután egy nap alatt megközelítette a hétezret az újonnan regisztrált fertőzöttek száma az országban - jelentette be Ana Brnabic miniszterelnök a szerbiai közszolgálati televízió szerda reggeli híradójának beszámolója szerint.
A miniszterelnök közölte: a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb szerdán újra összeül, és a kormány a szakértők javaslatai alapján újabb korlátozásokat vezethet be. Az eddigi intézkedések, a vendéglátóhelyek, színházak és mozik nyitvatartásának lerövidítése egyelőre nem hozott látható eredményt, egyre növekszik az új fertőzöttek száma.
Szerdán a bolgár miniszterelnök is bejelentette, hogy újabb, a koronavírus-járvány lassítását célzó intézkedések lesznek az országban. A pénteken életbe lépő, december 21-ig tartó korlátozások értelmében az iskolák digitális oktatásra térnek át, bezárnak az éttermek, a bevásárlóközpontok, az edzőtermek, a kávézók és az éjszakai szórakozóhelyek, illetve tilos lesz a külföldi és a belföldi utazás is.
Izraelben is folyamatosan növekszik a fertőzöttek száma, ennek ellenére úgy döntöttek, fokozatosan újranyitják az iskolákat. A részletekről itt írtunk korábban. Csehországban már múlt héten visszatérhettek a kisebbek az iskolákba. A kormány döntése alapján most szerdán pedig az általános iskolák további osztályai kezdhetnek újra suliba járni. De november 23-ától a kambodzsai főváros, Phnompen iskolái is újranyitottak, miután nem igazolódtak be az újabb koronavírus-járványgóccal kapcsolatos helyi félelmek.
Nem mindennapi látvány a római utcákon: így tiltakoznak a diákok az iskolabezárások ellen
Még az egyre hűvösebb időjárás sem riasztja vissza az olaszországi diákokat attól, hogy az utcán ülve tanuljanak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
