Szerbiában is gyorsul a járvány terjedése, ezért megfontolják az iskolák bezárását, Bulgáriában viszont már biztos, hogy jön a digitális oktatás.
Bezárhatják az iskolákat és az óvodákat Szerbiában, miután egy nap alatt megközelítette a hétezret az újonnan regisztrált fertőzöttek száma az országban - jelentette be Ana Brnabic miniszterelnök a szerbiai közszolgálati televízió szerda reggeli híradójának beszámolója szerint.
A miniszterelnök közölte: a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb szerdán újra összeül, és a kormány a szakértők javaslatai alapján újabb korlátozásokat vezethet be. Az eddigi intézkedések, a vendéglátóhelyek, színházak és mozik nyitvatartásának lerövidítése egyelőre nem hozott látható eredményt, egyre növekszik az új fertőzöttek száma.
Szerdán a bolgár miniszterelnök is bejelentette, hogy újabb, a koronavírus-járvány lassítását célzó intézkedések lesznek az országban. A pénteken életbe lépő, december 21-ig tartó korlátozások értelmében az iskolák digitális oktatásra térnek át, bezárnak az éttermek, a bevásárlóközpontok, az edzőtermek, a kávézók és az éjszakai szórakozóhelyek, illetve tilos lesz a külföldi és a belföldi utazás is.
Izraelben is folyamatosan növekszik a fertőzöttek száma, ennek ellenére úgy döntöttek, fokozatosan újranyitják az iskolákat. A részletekről itt írtunk korábban. Csehországban már múlt héten visszatérhettek a kisebbek az iskolákba. A kormány döntése alapján most szerdán pedig az általános iskolák további osztályai kezdhetnek újra suliba járni. De november 23-ától a kambodzsai főváros, Phnompen iskolái is újranyitottak, miután nem igazolódtak be az újabb koronavírus-járványgóccal kapcsolatos helyi félelmek.
Nem mindennapi látvány a római utcákon: így tiltakoznak a diákok az iskolabezárások ellen
Még az egyre hűvösebb időjárás sem riasztja vissza az olaszországi diákokat attól, hogy az utcán ülve tanuljanak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
