Egy frissen közzétett felmérés eredményeiből kiderült, hogy a tavaszi távoktatás alatt a tanárok közel felének naponta 10 vagy annál is több órát kellett foglalkozni a sulis teendőkkel, de a szülőkre is jóval nagyobb teher hárult, mint amikor tantermi oktatás van.
Korábban már írtunk róla, hogy az ADOM Diákmozgalom készített egy felmérést, amelyben kikérte a diákok, a szülők és a tanárok véleményét a tavaszi digitális oktatásról. Akkor a diákok válaszaiból szemezgettünk, most pedig a tanárok és a szülők véleményeit mutatjuk meg.
A tanárok túl voltak terhelve
A kérdőívet kitöltő közel kétezer tanár 30,1 százaléka a diákok hozzáállását és lelkesedését tartotta a legpozitívabbnak a tavaszi távoktatás alatt. 15,9 százaléka a digitális készségek fejlődését, 7,1 százalék a diákok nagyobb önállóságát, 6 százalék a távoktatás kényelmességét, 4,9 százalék pedig a digitális oktatás közösségépítő jellegét emelte ki.
A válaszadók 20,8 százaléka szerint a személyes kontaktus hiánya volt a legnehezebb a tavaszi időszakban, de többen említették a távoktatás alacsony hatékonyságát (19,4 százalék) és a technikai nehézségeket is. A tanárok több mint 80 százaléka azzal is egyetértett, hogy a digitális oktatás alatt többet kellett foglalkozniuk a tanításhoz kapcsolódó teendőkkel. A tanárok közel fele (49,26%) naponta 10 vagy annál is több órát töltött az iskolai feladatokkal az online oktatás idején.
38 százalékuk egyébként elsősorban online óra formájában, valós időben tartotta meg az óráit, 30 százalékuk főleg online elküldött tananyag és feladatok formájában, 19 szézalékuk nagyrészt feltöltött videó vagy hanganyag segítségével, 12,9 százalék pedig egyéb módon. A legtöbben a Kréta, a Facebook és a Google Classroom segítségével tartották a kapcsolatot a tanítványaikkal. Azzal kapcsolatban, hogy elegendő szakmai támogatást kaptak-e az iskolától vagy a fenntartótól, összességében 3,49-es átlag született.
A szülők számára is nehéz időszak volt
A felmérésben a szülők egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékelhették a tavaszi távoktatást. A több mint háromezer beérkezett válasz alapján 57,18 százalékuk 6-os vagy annál jobb értékelést adott, 42,82 százalékuk pedig 5-öst vagy annál rosszabbat.
Több mint 69 százalékuk jelezte, hogy többet kellett foglalkoznia a gyermeke(i) iskolai teendőivel. A válaszokból természetesen az is látszott, hogy főleg azok számára jelentett plusz terhet az iskola, akinek általános suliba jár a gyereke. Ez azért lehetséges, mert az alsós diákok szülei közvetítő szerepet láttak el az iskola és a tanuló között. Ők fogadták és követték nyomon az online kitűzött feladatokat, ezzel igen jelentős terhet vállaltak magukra, hiszen sokszor a tananyagot is nekik kellett elmagyarázniuk gyermeküknek a tanár személyes jelenlétének hiánya miatt - 14,8 százalék szerint a tanárok nem is tartottak órát az online oktatás idején.
A távoktatás negatívumaként 31,3 százalék említette még, hogy a szokásosnál is leterheltebbnek látta gyermekét (a tananyag és a kiadott feladatok mennyisége miatt). 12,1 százalék pedig átláthatatlannak és szinte követhetetlennek tartotta a távoktatás során használt sok különböző platformot. Voltak, akik a magyarázat mennyiségét keveselték, míg másoknak a digiális eszközök hiánya jelentett problémát. Sokan úgy vélik, hogy utóbbiakat a diákok és tanárok számára egyaránt biztosítani kellene.
Ugyanakkor többen pozitívumokat is láttak a távoktatásban. A legtöbben (17,5 százalék) a diákok saját időbeosztását, önállóságra való nevelését tartották a legfontosabb pozitívumnak. 11,9 százalék a tanárok hozzáállását, segítőkészségét emelte ki. A válaszadók 7,9 százaléka kényelmesebbnek tartotta az online oktatási formát, illetve a hajnalban való felkelés elhagyása, valamint a kevesebb stressz miatt kipihentebbnek látta gyermekét ebben az időszakban. Mindemellett olyan pozitívumok is előkerültek, mint például a család együtt töltött idejének megnövekedése vagy éppen az informatikai készségek fejlesztése.
Pedagógusok Szakszervezete: a tanárok hogyan fognak osztódni?
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke összeszedte mivel értenek egyet és mivel nem, az iskolát érintő kormányzati döntések közül. Egy biztos: a kérdések száma nem lett alacsonyabb.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
